Noha a Büntető törvénykönyv alapján akár hároméves szabadságvesztést is kaphat, akit választási csalás miatt ítélnek el, a 2018-as országgyűlési választás óta eltelt időszakban egyetlen választási csaló sem kapott letöltendőt. Az elítéltek legrosszabb esetben is megúszták felfüggesztett szabadságvesztéssel, a leggyakrabban próbára bocsátással szankcionálták a csalókat – derítette ki lapunk.
Az Országos Bírósági Hivataltól (OBH) – nyomtatott lapzártánk után – érkezett adatsor szerint a 2018-as választást követően 2020. december 31-ig 46 személyt ítéltek el a bíróságokon. Közülük 14 választási csaló kapott felfüggesztett szabadságvesztést. 19 elítéltet szankcionáltak pénzbüntetéssel, 11-en pedig megúszták próbára bocsátással (a próbára bocsátás lényegében feltételes elítélést jelent; a bíróság megállapítja ugyan az elkövető büntetőjogi felelősségét, de a büntetés kiszabását elhalasztja).
Egy-egy elítélttel szemben alkalmaztak a bíróságok megrovást, vagyonelkobzást, illetve rendeltek el pártfogói felügyeletet. Az OBH-tól azt is megtudtuk, hogy a legtöbb ilyen eljárás a Fővárosi Törvényszéken (25 eljárás) folyt. 5-5 eljárás indult a Gyulai és a Szekszárdi Törvényszéken, Miskolcon és Győrben 2-2 ilyen ügy volt. Az OBH ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a bíróságok halmazati büntetés esetén választási csalás mellett más bűncselekmény miatt is szankcionálta vádlottakat. Illetve előfordulhatott az is, hogy egy-egy elítélttel szemben több szankció alkalmazására is sor került.
Ezek az adatok is azt igazolják, hogy a 2018-as országgyűlési választás számos visszaélést hozott – ajánlóívek másolása, kampányra fordítható állami támogatással való visszaélés, voksturizmus egyaránt előfordult. Az Országgyűlés a kampány szabályain érdemben mégsem változtatott. László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint bár a 2018 nyarán megszavazott módosítás értelmében a pártvezetők mellett immár a jelöltek is teljes vagyonukkal felelnek a felvett kampánytámogatás felhasználásáért, de ez – a vagyonnyilatkozathoz hasonlóan – könnyen kijátszható. Amíg nem kizárólag kincstári kártyán férnek hozzá a pártok a sok száz milliós kampánytámogatáshoz, és amíg nem kell minden fillérről részletesen elszámolniuk, a kamupártok gond nélkül hazavihetik a könnyen megszerzett közpénzt – mondta lapunknak a választási szakértő egy évvel a választások előtt.
Erről is olvashat a teljes cikkben:
– Miért gondolja László Róbert, hogy a tavaly decemberi jogszabály-módosítás – miszerint 27 helyett immár 71 jelölt kell az országos listaállításhoz – nem a kamupártok elleni fellépésről szólt?
– Miért demokratikus intézmény a többes jelölés, és miért jön jól a kamupártoknak?
– Miért tartja a választási szakértő valószínűnek, hogy még a választás előtt változtatni fognak a választási szabályokon? Hol kerülhet erre sor?
A részletek kiderülnek a Magyar Hang március 11-én megjelent 2021/11. számában megjelent teljes cikkből. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
