Az oltási sorrend már a múlté

Április második hetére átlépte a 2,5 milliót azok száma, akiket beoltottak valamely vakcinával, közülük több mint egymillióan már a második, emlékeztető oltáson is túl vannak. A halálozások száma alapján azonban sajnos továbbra is a legrosszabbak között vagyunk. Mindez pedig arra enged következtetni, hogy az átoltottság és a harmadik hullám versenyfutását utóbbi nyerte. Ami annak fényében nem túl meglepő, hogy a kormány ismét megvárta a szigorításokkal a számok radikális romlását, és csak március 8-án záratta be az óvodákat, iskolákat, kaszinókat és néhány kivételtől eltekintve azokat az üzleteket, amelyek nem a létfenntartáshoz szükséges termékeket árusítanak. A most szerdán életbe lépő lazítás pedig sokak szerint korai, hiszen a beoltottak jelentős részénél még nem alakulhatott ki védettség.

A nemzetközi összevetésben magas átoltottsági szint eléréséhez nemcsak az kellett, hogy legyen elegendő vakcina, hanem az is, hogy az eredeti oltási sorrend szabályai fellazuljanak. Mint ismert, a sort az egészségügyi és szociális dolgozók vezették és a fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 év felettiek folytatták, míg a negyedik-ötödik-hatodik helyen a rendvédelmi dolgozók, a fiatalabb krónikus betegek és kritikus infrastruktúrában dolgozók voltak. És csak utánuk – az utolsó helyen – következett a 16-59-es, krónikus betegséggel nem küzdők tábora.

Hogy a gyakorlatban mi és hogyan változott, arról háziorvosokat kérdeztünk, akik csak név nélkül nyilatkoztak.

Van, ahol már a 35 éveseket oltják, sokan utasítják vissza az AstraZeneca vakcináját. További részletek a a Magyar Hang április 9-i 2021/15. számában (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!