A legutóbbi alkalommal, amikor Brüsszelben voltunk, arra gondoltam, nem is lehetne ennél rosszabb egy találkozó, ma viszont megbizonyosodtam arról, hogy ez igenis lehetséges – így értékelte néhány hete Aleksandar Vucic szerb államfő a koszovói miniszterelnökkel, Albin Kurtival folyatott megbeszélését, amire az Európai Unió által közvetített, Belgrád–Pristina-párbeszéd keretében került sor.
A szerb államfő szerint a koszovói vezetés még Brüsszel javaslatait sem fogadta el, amelyek szerint közös erőfeszítéseket kell tennie a két félnek az eltűnt személyek azonosítására, tartózkodniuk kell az olyan lépésektől, amelyek destabilizálják a helyzetet, illetve hogy a főtárgyalóik havonta egyszer ülésezzenek. Kurti és csapata inkább arról akart beszélni, hogy Szerbia három népirtásért is felelős az albánok ellen, amire válaszul Szerbia átadta a pristinai küldöttségnek annak a 80 incidensnek a listáját, amelyeket szerbek ellen követtek el az év eleje óta Koszovóban.
Azt persze már előre tudni lehetett, hogy az újraindult Belgrád–Pristina-párbeszéd nem lesz felhőtlen, hiszen az ultranacionalista Kurti véleménye eddig is ismert volt a szerb-albán megbékélésről, pontosabban arról, hogy szerinte szó sem lehet a tartomány megosztásáról és területcseréről. De akkor mi értelme van az uniós közvetítéssel zajló tárgyalásoknak?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
