Akinek sokat hozhat a Hajnalhasadás

A Palesztin Iszlamista Dzsihád (PIJ) ma még erősebb, az ellenség összes városa az ellenállás rakétáinak hatótávolságán belül volt – így kommentálta a szervezet vezetője, Zijád al-Nahala azt, hogy Izrael és az iszlamista csoport végül megegyezett a fegyverszünetben. Csakhogy a Hajnalhasadás elnevezésű, háromnapos izraeli hadművelet egyenlege Gázában korántsem azt bizonyítja, hogy a palesztinok győztek volna: a konfliktusban 49-en haltak meg palesztin oldalon, ráadásul az Iszlám Dzsihád elvesztette két magas rangú parancsnokát. És bár a végül Egyiptom közvetítésével nyélbe ütött egyezség aligha oldja meg végleg az ellenségeskedést a két fél között, az izraeli belpolitikára még nagy hatással lehet az elkövetkezendő hónapokban.

A mostani konfliktusra egy több mint egyéves, viszonylag nyugalmas időszak után került sor, miután az izraeli hatóságok letartóztatták a szervezet egyik magas rangú ciszjordániai tisztviselőjét, Besszám esz-Szaadit. Válaszul az Iszlám Dzsihád ezernél is több rakétát lőtt ki a Gázai övezetből izraeli célpontok ellen. Habár az izraeli védelmi rendszer, a Vaskupola (Kippat Barzel) hatékonyan működött (a hadsereg becslései szerint a rakéták 97 százalékát még a levegőben megsemmisítették), még így is meghaladta a 40 főt az izraeli sérültek száma. Időközben az izraeli biztonsági erők több razziát is végrehajtottak Ciszjordániában, és őrizetbe vettek mintegy 20 embert, akiket azzal gyanúsítottak, hogy az Iszlám Dzsihád tagjai. Majd az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió által terrorszervezetnek minősített csoport parancsnokai következtek, akik már korábban az izraeli titkosszolgálatok célkeresztjében voltak. Egyiküket, Hálid Manszúrt légi csapással ölték meg a gázai Rafah városban. Az izraeli hadsereg szerint a férfi volt az egyik szervezője a több napja tartó rakétázásának, de Manszúr korábban több terrortámadásban is részt vett.

• Miért zárta le gyorsan a hadműveleteket Izrael?
• Hogyan hathat ki a hadművelet a novemberi választásokra?
• Hogyan alakulnak az izraeli pártok erőviszonyai?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent, 2022/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!