Harmincöt éve, 1988 áprilisában jelentette be Románia diktátora, Nicolae Ceausescu, hogy az ország községeinek és falvainak több mint egyharmadát a következő évtizedekben felszámolják, a lakókat emeletes blokkházakból álló „agráripari központokba” költöztetik. A szisztematizálásnak vagy településrendezésnek nevezett falurombolást Ceausescu 1989-ben a nemzetközi felháborodás hatására kénytelen volt leállítani. Így is több település esett áldozatul a pusztításnak.
Meg kell határozni pontosan, hogy mekkora lehet a lakott terület. Azon túl nem lehet építkezni. A községek egy részét összevonjuk, számukat több százzal csökkentjük. A falvak felét fel kell számolni. Ehhez persze hosszabb időre van szükség, nem kell erőltetnünk a dolgokat – ezekkel a szavakkal jelentette be 1988. április 29-én Nicolae Ceausescu a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén, hogy másfél évtizedes szünet után leporolták a később falurombolásként elhíresült terveket. Ceausescu azt is közölte, hogy 1995-ig minden az arra alkalmasnak talált községből új agráripari központot, „agráripari városkát” kell létrehozni, 2000-re pedig be kell fejezni az építkezést, és a ledózerolandó falvak lakosságát át kell költöztetni a panelből felhúzandó telepekre.
• Mi volt az indoka a pártvezetésnek a hivatalosan szisztematizálásnak, területrendezésnek nevezett pusztításra?
• Hogyan értelmezte a terveket az egykori országos magyar nyelvű napilap?
• Milyenek voltak az első „mintafalvak”?
• Hol vezettek lázadáshoz az elképzelések?
A teljes cikket a Magyar Hang április 6-án megjelent, 2023/14. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
