A 106 egyéni választókerület mítosza

Az természetesen nem mítosz, hanem gránitba vésett tény, hogy Magyarországon 106 országos egyéni választókerület található a hatályos törvények alapján. Az ellenzéki közvélemény számára 2018-ra vált többé-kevésbé világossá, mekkora jelentősége van a választás eredménye – és különösen a fideszes kétharmad esélye – szempontjából, hogy az ellenzéki pártok milyen konstrukcióban indítanak jelölteket ezekben a választókerületekben. Ez egy fontos tanulási folyamat része, de a bűvös 106-os számhoz máig egy-két mítosz tapad.

Ilyen például, hogy mind a 106 körzetben egyetlen ellenzéki jelöltnek kell lennie a Fidesz jelöltjével szemben, és ezt a jelöltet mind a 106 helyen előválasztás révén kell kiválasztani. Persze mindkettő mellett lehet érveket találni, csakhogy ez könnyen azt az érzést keltheti a választókban, mintha 106 körzetben zajlana nyitott küzdelem a kormányoldal és az ellenzék között. Pedig fontos tudni, hogy ez valójában egyáltalán nem így van.

Pápay György

Az év, amely megpecsételte Magyarország sorsát

Bár fideszes térfoglalás eddig is zajlott, 2020-ban a közjogi pozíciókon messze túlmenően megkezdődött „az életvilág elfideszesítése”.

Azokban az országokban, amelyeknek a választási rendszere aránytalan és nem – vagy nem kizárólag – listás alapú, jellemzően két párt vagy pártszövetség áll szemben egymással. A korábbi választások eredményei alapján pedig a választókörzetek egy részéről, sőt nagy részéről előre meg lehet mondani, hogy ott melyik párt jelöltje fog győzni. A választások eredménye tehát gyakorlatilag a „billegő körzetekben” (vagy Amerikában az úgynevezett „csatatérállamokban”) dől el. Ezt a pártok is tudják, ezért így készülnek a megmérettetésre, és eszerint összpontosítják az erőforrásaikat.