Ez az orbáni vétópolitika eddigi legdurvább megnyilvánulása

A szakállas, régen érvényét vesztett vicc szerint Magyarország és térségbeli társai mindig öt évre vannak (voltak) az EU-csatlakozástól. Manapság a beragadt, de mindig pár hónap múlva érkező uniós pénzek esetében ül a poén. Ám most beszéljünk Svédország NATO-csatlakozásának magyar jóváhagyásáról, amitől, ahogy telik az idő, mintha távolodnánk, s aminek – legalábbis amikor ezeket a sorokat írom – továbbra sincs konkrét időpontja. A parlament őszi ülésszakának első hetében az előzetes tervek szerint nem lesz napirenden a téma.

Ideje értékelni, hogy az immár több mint egy éve tartó halasztásnak mi lehet a hozadéka, illetve mi az üzenete a nagyvilág felé. Svédország, beleértve az ottani hivatalos politikát és a tágabban vett közéletet, a sajtót, azon uniós tagállamok közé tartozik, amelyek hosszú ideje kifejezik nemtetszésüket az Orbán-kormányok illiberális vonalvezetésével kapcsolatban. Következetesen bírálva, ahogy itthon hozzányúltak az alkotmányos rendszerhez, illetve ahogy a közös uniós értékrendhez, a jogállamisághoz viszonyulnak. Szíve joga a Fidesznek mindezt akár harsányan is kikérni magának, az Európai Unió gyakorlatában nem példa nélküli az ilyen vita. Akár a tervezett NATO-csatlakozás kapcsán is lehet rosszalló üzeneteket küldeni Stockholm felé, ám a felvételi folyamat blokkolása mellett sem észszerű, sem erkölcsileg megalapozott érveket nem lehet felhozni. Ez az orbáni vétópolitika eddigi legdurvább megnyilvánulása, amit bátran nevezhetünk politikai gengszterizmusnak.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 22-én megjelent, 2023/38. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!