A polgári Magyarországért: kommunista ideológus áll Orbánék kultúrharca mögött

A kultúrharc még az osztályharcnál is fontosabb – fogalmazta meg egykor fő alapvetését Antonio Gramsci, az Olasz Kommunista Párt egyik alapítója. Gramsci 1921-ben részt vett a Proletárkultúra Intézet megalapításában, illetve munkásnapilapot is indítottak L’Unitá néven, amely egészen 2014-ig működött. Gramsci tehát a kommunista mozgalom keményvonalas szereplője volt, a marxisták és kommunisták a mai napig nagyra tartják őt. Ebben persze nincsen semmi különös, abban viszont igen, hogy a kommunista ideológus igen nagy tekintélynek örvend az Orbán-rezsim hatalomtechnikusai körében is. Gramsci munkásságával 1987-es szakdolgozatában maga Orbán Viktor is behatóan foglalkozott, ma pedig az olasz kommunista ideológus totalitárius eszmerendszere az inspirálója és sorvezetője Orbánék kultúrharcának. A kultúra alapjául szolgáló oktatási és nevelési intézmények leuralása is a kultúrharc része, amelynek egyik újabb állomása, hogy a rezsim augusztus 1-jétől további tíz egyetemet állított át alapítványi működésre. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) nemrég jelentette be, hogy 2021 szeptemberétől már több mint 180 ezer hallgató, az egyetemisták közel 70 százaléka tanul a 21 „modellváltó” intézmény egyikében.

Az ITM közleménye szerint az alapítványi modell fog elvezetni a minőség javulásához, valamint a magyar egyetemek nemzetközi felsőoktatási rangsorokban történő előrelépéséhez. Az érvelés persze hamis, hiszen a minőség javításához semmi szükség nem lett volna az alapítványi kiszervezésekre. Az átalakítások hátterében egész más okok állnak, amelyeknek újfent nem sok közük van a polgári Magyarország ideájához. A politikai lépések fő motivációja a kultúrharc és az épülő-szépülő mélyállam struktúráinak további gyarapítása, amely által az orbáni hatalmi gépezet akár egy 2022-es országgyűlési választási vereség esetén is hatékonyan tudna tovább működni. Amennyiben a projekt sikeres lesz, Orbán Viktor és klientúrája egy esetleges fiaskót követően is a főhatalomhoz mérhető kontrollt és hatalmat tudna gyakorolni a háttérből a gazdaság, a társadalom és az államszervezet számos területén. A mélyállam építéséhez kiváló eszköz a Gramsci által tollba mondott kultúrharc metodikája, illetve a célok megvalósítását segítő felsőoktatási intézmények alapítványi einstandolása. A területhez kapcsolódó több ezer milliárd forintnyi közvagyon felett a Fidesz által kinevezett kurátorok fognak diszponálni, akiknek így egy kormányváltás esetén is közvetlen befolyásuk lesz az állam működésére.

Erről is olvashat a cikkben:
• Gramsci tanai hogyan köszönnek vissza a Fidesz politikájában?
• „Bár Orbánék konzervatív ellenforradalomnak hívják, ideológiájuknak sokkal több köze van az Alt-right mozgalomhoz”
• „Egy kiterjedt mélyállami struktúra lehetőséget biztosít akár erőszakos, rendszerellenes cselekmények végrehajtására is”

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 19-én megjelent 2021/34. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!