A tűzszünet életbe lépése óta csillapult a feszültség a tádzsik–kirgiz határon. Az erősítésként mindkét oldalon a körzetbe vezényelt csapatokat visszavonták. Az összecsapásokban a kirgiz hatóságok közleménye szerint megsérült a kis közép-ázsiai állam 184 állampolgára, és 34 életét vesztette, ezreket pedig kimenekítettek a fegyveres villongások miatt. A vitatott területekkel kapcsolatban a felek visszaállítják a korábbi állapotot, a konfliktus azonban ezzel nem oldódott meg. Sőt, a vízért már egymást is legyilkolják.
A posztszovjet térség konfliktusait előszeretettel írják még három évtized múltán is sokan az „átkos örökség” számlájára. Így van ezzel az elemzők jelentős része a tádzsik-kirgiz határkonfliktus esetében is. Tény, hogy ennek a konfliktusnak a gyökerei is valahol még a Szovjetunió megalakulása körüli időkig vezethetők vissza, amikor a tagköztársaságok közötti határok meghúzásakor nem nagyon vették figyelembe az etnikai viszonyokat, ráadásul a térképeket is újra és újrarajzolták. Szóval az a bizonyos örökség meglehetősen terhes.
Erről is olvashat még a cikkben:
• Mi köze a konfliktusoknak a robbanásszerű fejlődéshez?
• Miként nyilvánul meg a probléma a falusiak között?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
