Aligha hoznak megnyugvást az iraki választások

Újfajta módon próbálják stabilizálni az iraki demokráciát: az október 10-i előre hozott parlamenti választásokra ezúttal módosított választási rendszerrel kerül sor, a cél, hogy közelebb hozzák a képviselőket a választókhoz. Ám az már most látszik, hogy ez a „csodafegyver” aligha hozza majd el a békességet abban az országban, ahol láthatóan megoldatlanok maradtak a társadalmi problémák.

Mint ismert, a mostani választások a 2019 októberében kezdődő tüntetésekre vezethetők vissza, amelyek elsöpörték az akkori miniszterelnököt, Ádil Abdel Mahdit is. Két évvel ezelőtt az irakiak előbb az elégtelen közszolgáltatások és a kormányzatot átható korrupció ellen vonultak utcára, azonban gyorsan előkerültek az Iránt és a teheráni nagyajatollahot szidalmazó jelszavak is, mivel sokan az iszlám köztársaságot látták az iraki elit legfőbb támaszának. A tiltakozások villámgyorsan átterjedtek Dél-Irak több régiójára is, és többször véres összecsapásokba torkolltak. A gyakorlatilag másfél éven át tartó megmozdulások ezernél is több halálos áldozatot követeltek, a sebesültek száma megközelítette a 40 ezret. Az iraki kormánynak végül sikerült úrrá lenni a helyzeten, azonban tartós eredményeket inkább a mostani választásoktól remélnek, melyben – az új választási törvény értelmében – az egyéni jelöltek szerepét erősítenék, és garantált mandátumokat osztanának a kisebbségeknek (többek közt a keresztényeknek is).

A teljes cikket a Magyar Hang október 8-án megjelent, 2021/41. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!