Ázsiai tigrisszúnyogok: rettegni nem kell, de nem árt figyelni

Több tucat, összesen 100 fölötti dengue-lázról szóló esetet jelentettek Olaszországban és Franciaországban is idén október végéig – számolt be nemrég a Nature folyóirat. A vírus európai terjedése szoros összefüggésben áll az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétével, de vajon mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a rovarok már Magyarországon is megtalálhatók? Soltész Zoltán biológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük.

Rettegni nem kell, de észben kell tartani az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétét – hangsúlyozta Soltész Zoltán. Míg ugyanis a hazai csípőszúnyogok nem kompatibilisek az olyan kórokozókkal, mint például a dengue-láz, a zika vírus vagy a sárgaláz, vagyis nem tudják azokat terjeszteni, addig a tigrisszúnyogok képesek erre. Ám ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az említett vírusok valamelyike már eleve a tigrisszúnyogok testében lenne. Amíg a szúnyogokat a szállítmányozások során juttatja el az emberi tevékenység a világ különböző országaiba, addig a vírusokat a nyaralások után hozzuk haza. Vagyis ha valaki például a külföldi vakáció közben megfertőződött valamelyik egzotikus betegséggel, majd hazatért Magyarországra, és itt megcsípi a tigrisszúnyog, amely ezt követően újabb emberek vérét szívja, akkor már beindulhat egy hazai fertőzési láncolat. 

• Mi a teendő, ha megcsípett egy tigrisszúnyog?
• Miért reagál hevesebben az emberi szervezet az inváziós fajok csípésére?
• Mit tehetünk azért, hogy kevesebb legyen a tigrisszúnyog?

A teljes cikket a Magyar Hang november 17-én megjelent, 2023/46. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!