Ilyen egy hét Ukrajnában

Hétfő reggeli érkezésünkkor (május 8.) feltűnően sok az elgyötört arcú ember a kijevi főpályaudvaron. A csoportunkra várakozó Oksana (egy berlini alapítású civil szervezet, az N-Ost programjának köszönhetően nyolc európai országból érkeztek újságírók Ukrajnába – a szerk.) is látványosan kialvatlan. Az mondja, a háború kitörése óta az egyik leghangosabb és legnehezebb éjszakán vannak túl. Később látom a tévében a főpolgármestert, Vitalij Klicskót, aki arról beszél, az éjjel az oroszok soha nem tapasztalt mennyiségű drón- és rakétaesőt zúdítottak Kijevre

Légiriadó éjjel-nappal

Dél körül kapom meg a szállodai szobát, az egész éjszakás vonatozás után jólesik a forró zuhany. Épp beszappanozom magam, amikor a telefonomra letöltött biztonsági app éktelen szirénázásba kezd, majd a szálloda belső rendszere is azt harsogja ukrán és angol nyelven, hogy légiriadó van, mindenki menjen óvóhelyre. Nincs mit tenni, félig vizesen-habosan felöltözöm, és lemegyek a mélygarázsba. Itt kényelmes óvóhelyet rendeztek be, van kávé és víz, társasjátékok és wifi, mindenki egykedvűen nyomkodja a telefonját. Háromnegyed óra múlva aztán elhallgatnak a szirénák, vége. Éjszaka kettőkor újra riadó van, augusztus 20-aihoz hasonló zajokban alszom vissza.

Egy hét Ukrajnában, látogatás a bucsai mészárlás helyszínén, beszélgetés a helyiekkel.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 19-én megjelent, 2023/20. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!