Csak egy államcsőd roppanthatná meg Oroszországot

Vajon belemenne bármilyen területi alkuba a béke érdekében Kijev, és miért mond nemet az orosz hódításra az Ukrajnában élő orosz ajkúak többsége? Mitrovits Miklóssal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársával a háború kilátásairól beszélgettünk.

Zara, Prada, Nike, Puma, H&M, Apple, EA Sports, Netflix, Spotify, IKEA vagy épp a ruha- és luxusipar két nagy mamutvállalata, a VMH-csoport (Louis Vuitton, Christian Dior, Fendi és Givenchy) és a Kering (Gucci, Yves Saint Laurent, Bottega Veneta és Balenciaga). Csak néhány nagy nyugati multi, amely Ukrajna orosz inváziójának kezdete óta beszüntette tevékenységét Oroszországban. Kívülről úgy tűnik, soha nem látott szankciók sújtják Oroszországot, amelyek nemcsak a luxushoz szokott oligarchagyerekek, hanem hosszú távon a lakosság nagy részének hétköznapi kényelmére is kihatnak; a XXI. század embere pedig ezt nehezebben viseli, mint dédszülei nyolcvan évvel korábban, a második világháború idején. De vajon meddig bírják az oroszok, egyáltalán mennyire törheti meg mindez a lakosságot?

– Nehéz az oroszországi belső folyamatokról pontos információkhoz jutni, így nehéz megítélni a valós helyzetet. Egyes hírek szerint nagyon komoly pénzügyi gondjai vannak jelenleg az orosz államnak. Szerintem az válthatna ki tiltakozást, ha egy 1998-ashoz hasonló államcsődöt jelentenének be; azt, hogy fizetésképtelen Oroszország, és így nem tudnák fizetni a nyugdíjakat, a segélyeket, fenntartani az egészségügyi szolgáltatást, működtetni az iskolákat. Ha ez előállna, akkor lehetne arról beszélni, hogy megroppanhat az orosz lakosság tűrőképessége – 

• Putyin mennyire van elszigetelve, és mit láthat, mit érzékelhet a valóságból?
• Mennyire lehetnek tudatosak az orosz elnök elmúlt években főként a második világháborúról írt – így a „nácitlanításról” szóló – történelmi eszmefuttatásai?
• Vajon mi lehet annak az oka, hogy Ukrajnában még az oroszul beszélők többsége sem kér a moszkvai alternatívából?
• Mi lehet Amerika érdeke Ukrajnában?
• Vajon Kijev belemenne-e bármilyen területi alkuba, engedménybe – például a békéért cserébe a Krím és a Donbasz-vidék elvesztésébe?

A teljes cikket a Magyar Hang május 6-án megjelent, 2022/19. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!