
Az év elején elbukott puccs tanulságait levonva a kazak hatalom átalakítja a politikai rendszert, és megnyitva a szelepeket a Nurszultan Nazarbajev nevével fémjelzett korszak szimbolikus lezárásával, az első elnök privilégiumainak törlésével is kiengedi a gőzt.
Nagyszabású alkotmányreformot jelentett be Kaszim-Zsomart Tokajev kazak elnök. A parlament már jóváhagyta az 56 módosítást, és erről június 5-én referendumot is tartanak. Az új alaptörvény egyebek mellett rögzíti a politikai berendezkedés átalakítását, amelynek keretében a modell szuperprezidenciálisból elnökivé alakul, és megnövekednek a parlament jogkörei. Eltörlik a halálbüntetést, a választási rendszert vegyes arányossá alakítják, az elnök rokonsága pedig nem viselhet semmilyen politikai tisztséget, és nem vehet részt állami vállalatok vezetésében sem.
S ami a leginkább beszédtémává vált, az új alkotmányból kiiktatják az első elnök, Nurszultan Nazarbajev státusáról és jogköreiről szóló cikkelyt, amely többek között rendelkezett mentelmi jogáról, javainak érinthetetlenségéről, titkárságának finanszírozásáról és egyéb privilégiumairól.
• Miként alakult így az évtizedekig elsüllyeszthetetlen Nazarbajev helyzete?
• Megjelenik-e még a nyilvánosság előtt?
• Eltűnik vajon a rendszer autoriter jellege?
A teljes cikket a Magyar Hang május 20-án megjelent, 2022/21. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!