Egyetlen magyarországi fiatal kutató sem nyert ott, ahol osztrákból például 18

Idén (megint) nem nyert egyetlen magyarországi magyar kutató sem a tudományos kutatási támogatásokat odaítélő Európai Kutatási Tanács (ERC) legfiatalabb kutatóknak kiírt Starting Grant-pályázatán. A kudarc okait vizsgáljuk.

Bizonyos értelemben szép magyar sikereket hozott az ERC idei Starting Grant eredményhirdetése, hiszen két magyar kutató is nyert a pályázatával. Vargha Mária a történelmi valláspolitikát, míg Tóth-Petróczy Ágnes a biomolekuláris kondenzátumok evolúcióját fogja kutatni. Csakhogy Vargha a Bécsi Egyetemen, Tóth-Petróczy pedig a német Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézetben dolgozik. Mindketten az ELTE-n végeztek, de Tóth-Petróczy már az izraeli Weizmann Intézetbe ment PhD-zni, Vargha itthon doktorált a CEU-n (amely hazánk ERC-pályázatok szempontjából legsikeresebb felsőoktatási intézménye volt, de azóta elhagyta az országot).

Az idén Magyarországról pályázó 12 kutató egyikének sem sikerült nyertes pályázatot beadnia. Több hozzáértővel beszéltünk a 0 százalékos sikerarány hátteréről. Nem mindenki akart névvel (vagy akár anélkül sem) szerepelni a cikkben, mert szerintük a tudományt körülvevő közeg nem olyan az országban, hogy egy kisebb szereplőnek tanácsos lenne nyilvánosan kritikát megfogalmaznia. De előbb lássuk a makacs tényeket!

• Milyen akadályok állnak a magyarországi kutatók előtt?
• Milyen hosszú távú következményei lehetnek az elmaradt sikereknek?
• Mennyi pénzt veszít ezzel a magyar tudományosság?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap szeptember 29-én megjelent, 2023/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!