Noha a kiadó már tavaly nyárra ígérte Hatos Pál történész új könyve, a Rosszfiúk világforradalma című kötet megjelenését, ez egyelőre várat magára – igaz, már nem sokáig. A csúszás oka, ahogy a szerző fogalmazott: most tudta végre útjára engedni a kéziratot, amelybe az első magyar kommunizmus 133 történésektől terhes napjának eseményeit sűrítette bele. A könyv 1919 tavaszának és nyarának lázas időszakát dolgozza fel, jelentősen építve a tanácsköztársaság vezetőinek, a köz- és a kulturális élet meghatározó szereplőinek és a hétköznapi embereknek a hátrahagyott forrásaira. A történész az előző, Az elátkozott köztársaság című kötetének mintegy folytatásaként publikálja a február végén megjelenő könyvét.
Hatos Pál – aki Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetét vezeti – a Magyar Hang érdeklődésére kifejtette: az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-ban történt felbomlásával együtt jelentkező forradalmi időszak centenáriumával a proletárdiktatúra is bekerült az emlékezetpolitika örvényébe. Ezzel együtt a korszakkal kapcsolatos történeti kutatások is új lendületet vettek.
Néhány megállapítás Hatos Páltól, a teljes interjúból:
- A történelem nem válhat „Barátok közt-sorozattá”
- A témát átengedték a szabadkőművességre mitikus gyűlölettel tekintő Raffay Ernőnek
- A jobboldal számára zavarba ejtő, hogy a nemzeti lobogót rongynak néző internacionalistákat felszabadítóként fogadták Kassán
A teljes beszélgetést elolvashatja a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
