Hogyan teremt pénzt a jegybank, és miért baj ez nekünk?

Érdekes grafikon található a Trading Economics Magyarországgal foglalkozó egyik oldalán. E szerint hazánkban a Money Supply M0 a tavaly szeptemberi 9933,9 milliárd forintról idén júliusig 19482,1 milliárd forintra, vagyis csaknem kétszeresére emelkedett. Az átlagpolgárnak ez nem sokat mond, hiszen fogalma sincs arról, mit is jelent a Money Supply M0 kifejezés. Világosodik azonban a kép, ha lefordítjuk a kifejezést: a Money Supply M0 lényegében a forgalomban lévő készpénzt – a kinyomtatott bankókat és érméket, valamint a bankszámlákon elhelyezett, és azonnal készpénzre váltható összeget – jelenti.

Kamatos kamattal teremtődik a pénz

A pénzügyekben járatlan olvasó azt gondolhatná, meg is találta az Európa-bajnok magyarországi infláció legfőbb okát: a gazdaságba öntött hatalmas összegnek köszönhetjük a forint gyors romlását. Tévúton jár azonban, aki ezt a következtetést vonja le az adatsorból. Nézzük meg, mi is történt tavaly szeptember után. Októberben a jegybank 500 bázisponttal, azaz öt százalékponttal 18 százalékra emelte az egynapos betét után fizetendő kamatot, hogy megtámassza a gyengélkedő forintot. Hétköznapi nyelven ezt azt jelenti, hogy ennyiért lehet hitelhez jutni, illetve hogy a jegybank minden nála elhelyezett összeg után évi 18 százalékos kamatot fizet. A forint árfolyama ezzel nyugvópontra jutott, hiszen a befektetőknek – mindenekelőtt a külföldi pénztulajdonosoknak – ezért a haszonért már megérte forintban tartani a pénzüket.

• Hogyan járult hozzá a pénzteremtés folyamata a magas inflációhoz?
• Miért várják idén 1961 és 2386 milliárd forint közé a jegybanki veszteséget?
• Miért üt vissza ránk, választókra az, hogy az Orbán-kormány fétisizálja a gazdasági növekedést?