Kína azon túl, hogy a gazdasági súlyát igyekszik politikai befolyása növelésére használni, a diplomácia terén is egyre nagyobb ambíciókat táplál. Ahol teheti, benyomul az Egyesült Államok által otthagyott terekre. A kérdés a nyugati döntéshozók számára ma már nem az, hogy Peking megbízható partner-e vagy sem, hanem az, hogy megállna-e a lábán a gazdaságuk Kína nélkül.
Nem az a lényeges kérdés, hogy mikor előzi meg a kínai GDP az Egyesült Államokét, hanem az, hogy mit kezd Peking azzal a gazdasági és politikai befolyással, aminek már most is bővében van. Az elmúlt hetek, hónapok eseményei pedig arra utalnak, hogy egyáltalán nem feszeng, amikor valódi világhatalomként mutatkozhat meg. Sőt, kapva kap a lehetőségeken, amikor az Egyesült Államok esetleges cselekvőképtelenségét kihasználva megoldást kínálhat egy-egy komoly konfliktusra. Az orosz-ukrán háború lezárását célzó béketerv csak az egyik ilyen lépésük, és ez nem is bizonyult sikeresnek, ám annál eredményesebbek voltak a Közel-Keleten, ahol elérték, hogy Szaúd-Arábia és Irán több mint hétévnyi fagyos viszonyt követően ismét felvegyék egymással a diplomáciai kapcsolatot.
Csáki György, közgazdász, a nemzetközi gazdaságtan szakértője úgy véli, ezek a lépések arra utalnak, hogy az ázsiai állam ambíciói távolabbra nyúlnak a hagyományosan kínai érdekszférának tartott régióknál. Ráadásul Pekingnek van egy nagy előnye a nyugati országokkal szemben: nem tesznek fel emberi jogi kérdéseket, hiszen maguk is napi szinten követnek el súlyos visszaéléseket.
• Hol tart a kínai térhódítás?
• Hogyan gondolnak a nyugati vezetők Kínára?
• Milyen területeken hagyta állva Kína a világot?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
