Az új lengyel kormány fél év alatt minden uniós hátrány alól felszabadította az országot, Magyarország teljesen egyedül maradt az uniós szégyenpadon. S míg a lengyelek joggal várják az eurómilliárdokat, Magyarország továbbra is el van zárva a pénzektől.
Lengyelország kikerül az uniós alapszerződések 7-es cikkelye szerinti eljárás alól – döntött a hét elején az Európai Bizottság. Pontosabban a brüsszeli testület visszavonja azt a még 2017-ben tett indítványát a tagállamok tanácsa elől, amelyet a lengyel jogállamiság miatti súlyos aggodalmak miatt fogalmazott meg, elsősorban igazságszolgáltatási függetlenségével kapcsolatban. A helyzet tehát az, hogy mivel az Európai Bizottságnak ebben a kérdésben nem lesz érvényes javaslata, a tagállamoknak nincs miről tárgyalniuk. Ezért számukra pár héten belül majd nyújtanak egy tájékoztatást, amit a kormányok tudomásul fognak venni. Az Európai Parlament jelenlegi összetételében a választásokig már nem ül össze, a következő pedig ki tudja, mikor tűzi ezt a témát napirendre, de nekik nem lesz más lehetőségük, csak tudomásul venni a döntést, beleszólásuk nincs.
Ebből a szempontból (is) rosszabb helyzetben van Magyarország. Az Orbán-kormány 12 pontban felsorolt intézkedései miatt ugyanis 2018-ban maga az Európai Parlament javasolta az eljárás megindítását, vagyis arról a tagállamok döntöttek. Így csak ők szüntethetik meg az eljárást, ennek azonban egyelőre semmi jele.
Erről olvashat a cikkben:
• Minek köszönhető a lengyelek számára kedvező döntés?
• Miért nem juthat a pénzekhez Magyarország?
• Miért rossz hír a lengyelekkel kapcsolatos döntés Orbánnak?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 16-ig kapható 2024/19. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!