Nem kell jó állam a Fidesz népszerűségéhez

Nem működtek magas színvonalon az állami szolgáltatások 2010 előtt, egy kivételével megbuktak a kormánypártok a soron következő országgyűlési választásokon. Nem működik jól az állam azóta sem, a Fidesz mégis sorra nyeri a választásokat. Hogy van ez?

Érdemes megnézni a választói magatartás fontosabb elemeit, ezek legmegbízhatóbban az éles megméretésekből, azaz a választásokból mérhetőek le. Az 1990-es országgyűlési választás egyúttal a rendszerváltozás betetőzése is volt, búcsú a gazdaságilag versenyképtelenné vált szocializmustól. Az 1994-es parlamenti választások az abból fakadó csalódottságot tükrözték, hogy négy év alatt nemhogy jóléti szociális piacgazdaság nem jött létre, de nagy munkanélküliség, tömeges elszegényedés, a hajléktalanság visszatérése kísérték az 1990-es évek első felét. Az 1998-as választások a még nem korrumpálódott, de okos fiatal politikusok győzelme volt, a 2002-es választások pedig azt a választói meggyőződést vitték többségre, hogy csak akarni kell, és az állam tud érdemi fizetés- és nyugdíjemelést adni több millió választópolgárnak. A 2006-os választások a feltörekvő Gyurcsány Ferencet igazolták vissza, aki egyszerre képviselte a modern Magyarországot és a baloldali blairi „harmadik utat”. A MSZP–SZDSZ útja azonban akkora nagy tévútnak bizonyult, hogy a Fidesz ellenfelei azóta sem találnak ki belőle, így tehát a 2010-es országgyűlési választásokon az addigi liberális magyar demokrácia pártjai katasztrofális vereséget szenvedtek, megkezdődött a NER kora.

• Mikor van jelentősége az állam rossz működésének a választói magatartásra nézve?
• Miért nem áll össze a szavazókban az ellenzék által kínált kép?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap június 9-én megjelent, 2023/23. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!