Ha az esztelenül alkalmazott gyógyszerek közegészségügyi károkozásáról van szó, általában az antibiotikum-rezisztens baktériumok jutnak az eszünkbe. Pedig más kórokozóknál, például a parazita férgeknél ugyanúgy lejátszódhat ez a felgyorsított evolúció, és kialakulhatnak a minden szernek ellenálló élősködők. Amerikában az agárversenyekre szaporított kutyákat kezelik esztelenül féreghajtókkal, és ennek eredményeképpen mára olyan emberre is veszélyes kampósférgek jöttek létre, amelyekkel nem igazán lehet mit kezdeni.

A sportfogadási célú profi agárversenyek kora mára jórészt leáldozott az Egyesült Államokban. A kilencvenes években szerte az országban rengeteg versenypályán futtatták (időnként a végkimerülésig) a kutyákat, és a nézők fogadhattak rájuk – az állatokat ugyanígy kizsákmányoló lóversenyzéshez hasonlóan. Az agárszaporító telepek ontották a friss kutyákat. 1993-ban egyetlen év alatt 39 139 új kutyát termeltek a versenyek számára. A tartóknak persze csak addig termelte az állat a pénzt, ameddig képes volt versenyezni, ezért gyakorlatilag állandóan féreghajtózták őket, akár fertőzöttek voltak, akár nem. Az állat jóléte nem igazán volt szempont.

Az agárversenyzés népszerűsége az ezredforduló idején hanyatlani kezdett, és az iparág mára hajdani méretének töredékére zsugorodott az Egyesült Államokban (és hasonló trendek érződnek a szerencsejátékként űzött agárversenyzés többi bázisán: Ausztráliában, Nagy-Britanniában és Írországban is). A hanyatlás hátterében részben a divat változása, részben pedig az állatvédelmi szempontok fontosabbá válása áll. Az állatvédő szervezetek sikeresen lobbiztak a legtöbb amerikai államban, így ma már csak néhány államban legális a hazárdjátékos agárversenyzés. De azért nagyjából száz agárfarm továbbra is gyártja a kutyákat.