Nem dúsgazdagok, mégis „kimenekítik” gyereküket a közoktatásból

Több mint ötvenezer gyermek jár Magyarországon alapítványi vagy magánóvodába, -iskolába. Az arányuk nem számottevő ahhoz a csaknem 1,5 millió gyermekhez és fiatalhoz képest, akik a közoktatásban tanulnak. Ám beszédes lehet, hogy sok magasan képzett, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező, de nem kiemelkedően tehetős szülő dönt úgy: akkor tudják biztosítani gyermekeik jövőjét, ha „kimentik” őket a közoktatásból – még ha ezért komoly áldozatokat kell is vállalniuk.

A feleség a digitális gazdaságban dolgozik, a férj a közszférában, a gyermekeik pedig alapítványi iskolában tanulnak, ami havonta 285 ezer forint kiadást jelent a családnak. Veronika (nevét megváltoztattuk) családja egy azok közül, akik azért döntöttek a magánoktatás mellett, mert félelmeik voltak az állami oktatással kapcsolatban. A Magyar Hang által megkérdezett családok mind hasonlók Veronikáéhoz: magasan képzett, jó érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők, de nem dúsgazdagok – akad köztük például pedagógus is.

Budapesten több a magániskolás

Az arányuk a fővárosban a legnagyobb, országosan viszont elenyésző: a gyerekek mindössze néhány százaléka jár olyan intézménybe, amelyet nem az állam, valamelyik egyház vagy önkormányzat tart fenn: az óvodások 3,9, az általános iskolás korú gyermekek 2,9, a középfokú oktatásban (8–12. osztályban) tanulók 5,8 százalékára volt ez igaz 2020-ban – ebbe beleszámítanak azok is, akik nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolákba járnak.

• Mivel érvelnek a szülők a magániskola mellett?
• Hogy látják ma a saját diákéveiket?
• Mit él át az, aki külföldről tér vissza a magyar közoktatásba?
• Hogy látja a helyzetet egy alapítványi iskolában tanító tanár?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 11-én megjelent, 2023/32. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!