A kínai gyárak nem a két szép szemünkért jönnek Magyarországra – mondja lapunknak Salát Gergely Kína-kutató, akit az ázsiai ország világhatalmi szerepéről, terjeszkedéséről kérdeztünk. Legutóbb a vegyi anyagok idehozatalával került be az ország a hazai hírekbe, erről a Greenpeace szakértőjénél érdeklődtünk.
Kína „hátsó udvarává”, sőt, „pöcegödrévé” tennének minket, „akkugyarmattá” és „méreglerakattá”! Erősen fogalmaztak kedden az ellenzéki politikusok, válaszul a frissen kijött cikkre, mely szerint kínai vegyi anyagok elosztóközpontjává is válhatna Magyarország. Két helyszín jöhet szóba a Direkt36 szerint, a záhonyi vasúti átrakodó, illetve Soroksár. Utóbbi polgármestere szintén azonnal kijelentette, hogy amíg ő vezeti a települést, nem fog megépülni a központ. A cikk elején említett kifejezések pedig a párbeszédes Tordai Bencétől és az LMP-s Csárdi Antaltól származnak. A Direkt36 azt is írta, Rogán Antal körei sejlenek fel a projekt mögött, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is koordinálná az egészet. Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen véderdővel akadályozná meg az elosztóközpont Soroksárrá érkezését. Németh Szilárd viszont arról posztolt, hogy nincs ilyen terv, és egyébként sem engednék, hogy bárki a soroksáriak feje fölött, az ott élőket veszélyeztető beruházásba kezdjen. A fideszes politikus fake newsnak minősítette a Direkt36 cikkét, hozzátéve, hogy egyetért Bese Ferenc soroksári polgármesterrel.
Nem meglepő, hogy Tordai az ügyet rögtön összekötötte az akkumulátorgyárakéval, hiszen azok jó ideje tematizálják a közbeszédet, és sokan tiltakoznak is a megépítésük ellen. Legutóbb egyenesen Borkai Zsolt beszélt arról az Úgytudjuknak, hogy szerinte nem kellene Győrszentivánra akkugyárat hozni. A helyiek ugyanis nem akarják azt, ráadásul Győrben épp munkaerőhiány van. A város volt vezetőjét persze feltehetőleg nem a környezetvédelmi aggodalom hajtja elsősorban. A 2019-ben szexbotrányba keveredő Borkai a politikai hasznot fölözné le, miközben független polgármester-jelölti indulását készíti elő. Már ha végül tényleg elindul.
Az akkugyárak esetében elsősorban a vízigényességet és a környezetvédelmi aggályokat szokás felemlegetni. A vegyi anyagok esetében nyilvánvaló, miért hangozhat rosszul, hogy elosztóközponttá váljunk. Az említett ellenzéki politikusok is gyorsan igyekeztek erre rásegíteni az olyan párhuzamokkal, mint a „pöcegödör”, a „hátsó udvar” meg a „méreglerakat”. Nem mellékes viszont az sem, hogy mindegyik esetben kínai üzemekről van szó. Kína egyrészt az Orbán-kormánnyal üzletelő, világhatalmi státuszát erősíteni kívánó birodalomként jelenik meg sokak fejében. A Kína-képünk Salát Gergely sinológus szerint viszont rendkívül anakronisztikus. Főleg, hogy olyan cégekről van szó, amelyek a világszínvonalú német autógyártók partnerei. Másfelől pedig nyilvánvalóan az egészségügyi kockázatokkal és a biztonság hiányával kötik össze sokan a „kínai” jelzőt. Van ebben sok évszázados előítélet, sztereotípia, de a Vuhanból indult koronavírus-járvány után nem meglepő, hogy sokan még óvatosabbak lennének.
• Mit gondol a Greenpeace szakértője, milyen kockázatokkal jár a vegyi anyagok tárolása?
• Miért érdeke Kínának Magyarországra jönni Salát Gergely szerint?
• Mi az az értelmiségi álom, aminek nincsen realitása?
• Miért kerülné el Kína is a blokkosodást?
A teljes cikk elolvasható a Magyar Hang Plusz online felületén.
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
