„Várják, hogy kerekesszékkel felmenj a lépcsőn”

Rózsa Georgina évek óta küzd, hogy bebizonyítsa: autista gyermekének joga van tanulni. De mindeddig nem volt olyan iskola, ahol autista, ép értelmű gyermeke a képességeinek megfelelő oktatást kaphatna. A közoktatás legfeljebb rideg integrációt tudott nyújtani neki – segítségre, felzárkóztatásra nem számíthat.

Rózsa Georgina évek óta azért küzd, hogy autista, de ép értelmű gyermeke teljes életet élhessen. Nem akar mást, csak azt, amit minden szülő: hogy a fia a legjobbat tudja kihozni magából. Ha tanulásról van szó, egy ép értelmű autista esetében ez minden további nélkül jelenthet diplomát is, hiszen az autizmussal élők sok területen tehetségesebbek is lehetnek, mint a többség. Szociális képességeik azonban eltérnek az átlagostól, ebben támogatásra szorulnak – ez az, amit a közoktatásban Rózsa Georgina elmondása szerint nem kapott meg kisfia, Pisti.

Több év pereskedés után az Alkotmánybíróságon keresi az igazát – és más olyan szülőkét és gyerekekét, akik beletörődtek, hogy autistáknak nem jár átlagos társaikhoz hasonló oktatás. Ez jog szerint a közoktatás kötelessége lenne, ám az első körzetes általános iskola, amit megkerestek, képtelen volt ellátni Pistit. A válaszuk az volt, hogy legyen magántanuló. Rózsa Georgina azért fordult bírósághoz, hogy kimondják: fiának joga van részt venni a többségi oktatásban, és ott a szükséges segítséget is meg kell kapnia, hogy együtt haladjon nem autizmussal élő társaival.

• Milyen oktatáshoz lenne joga egy Pistihez hasonló gyermeknek?
• Hogy reagáltak az iskolák a helyzetre?
• Hogy járt a család a speciális iskolával, és ez miért nem jelentett megoldást?

A válaszokat és a teljes riportot a Magyar Hang június 3-án megjelent, 2022/23. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!