Nevelőapám hentes volt, és alkoholista. A kettő nem zárja ki, de nem is szükséges feltétele egymásnak, minálunk egyszerűen így álltak össze a sorshatározó csillagok, meg a lakótelepi élethelyzet. Amúgy kedélyes, jó humorú ember volt, az a fajta, aki levitte a szemetet reggel papucsban, aztán éjfélkor ért vissza tajtrészegen, és még ezt is szórakoztatón tudta előadni.
Sőt, ahogy most, a fájdalmas és vicces, és viccesen fájdalmas élményeinket előkapirgálom, egy Bohumil Hrabal írta, Jirí Menzel rendezte bohém csehszlovák vígjáték zsizsgő figurája rajzolódik elibém, akinek hétköznapi kalandjain jókat tudnék derülni, ha mellékszereplőként nem velem is történtek volna meg.
A teljes cikket a Magyar Hang február 26-án megjelent 2021/9. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
