A Pando törzsei (Fotó: Wikipédia)
A Utah államban álló Pando nevű amerikai rezgőnyárból számos DNS-mintát vettek, és ez megerősítette, hogy hihetetlenül öreg fáról van szó. Az elemzés szerint a fa 16-80 ezer éves, ezzel valószínűleg a világ egyik legöregebb élőlénye. A Pando látszólag egy egész erdő, hiszen számos törzse van, amelyeket azonban a föld alatt összekötnek a gyökerek, így valójában egy egyedet alkotnak. A fa 47 ezer hajtása nőtt ki a földből, amelyek 43 hektáron terülnek el. Így a Pando nemcsak a legöregebb, de valószínűleg a legnagyobb organizmus is a világon.
A Pando egy triploid növény, tehát a sejtjeiben három kópiában van jelen minden kromoszóma (a szokásos kettő helyett). Emiatt szexuálisan képtelen szaporodni, csak klónozással tud terjeszkedni (a neve egyébként latinul terjeszkedést jelent). Bár technikailag egy egyedről van szó, az egyes részei más-más mutációkat szedhetnek össze a fejlődésük során. A Georgiai Műszaki Egyetem kutatói azt igyekeztek vizsgálni a Pando génjeinek szekvenálásával, hogy a különböző részei hogyan alkalmazkodnak genetikailag az élőhely körülményeihez.
Fotó: Lance Oditt - A kutatók rengeteg mintát vettek a Pando különböző törzseiből, ágaiból, leveleiből, és megszekvenálták a mintákban lévő sejtek genetikai állományát. Az eredményekben 4000 olyan mutációt találtak, amelyeket a Pando gyűjtött össze az évtízezredekre visszatekintő élete során. Kiderült, hogy bár az egymáshoz közeli törzsek – a várakozásoknak megfelelően – hasonlóbbak genetikailag, ez a hasonlóság sokkal gyengébb, mint azt előzetesen várták. Valójában az egész egyed egyetlen jól keveredő génkészletnek tekinthető, és az egymástól több kilométerre lévő törzsei között sincs sok genetikai különbség.
A Pando megszekvenált genomjait betáplálták egy algoritmusba, amely az evolúciót szimulálta, és ezáltal meghatározták a fa lehetséges életkorát. A modell becslése szerint a fa legalább 16 ezer, legfeljebb 80 ezer éves lehet. „A Pandóhoz képest a Római Birodalom létezése egy röpke, mostanában történt pillanatnak tűnik” – nyilatkozta a Nature-nek William Ratcliff, a kutatás egyik vezetője.
