Meghökkentek többen az aluljárók éjszakai lezárásának ötletén, mások bosszankodnak rajta, a hajléktalanok üldözésének újabb megnyilvánulását látva benne. És olyanok is akadnak persze bőven, akik üdvözölnék a lépést, ahogy tettek egyébként a BKK-rendészet rohamtempóban elfogadott ötletével is. Vitézy Dávidot, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciójának vezetőjét és Misetics Bálint főpolgármesteri tanácsadót, illetve az Utcáról Lakásba! Egyesületet kérdeztük a javaslatról.
Szentkirályi Alexandra felvetésére hamar érkezett Vitézy Dávid kontrája: ő már korábban is javasolta, ahogy a mostani programjában szintén szerepelt az ötlet. A frissen felállt Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint szükség lenne az éjszakai lezárásra, a fideszes politikus javaslatához nyújt is majd be módosító javaslatot. De valóban reálisnak tartja-e az ötletet, és nem érzéketlenség-e pont a téli hideg érkezésekor felvetni ezt?
Már 2012-ben elkészült a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) koncepciója, amely kimondta, hogy ahol a felszínen zebra létesül, és az aluljáró egyetlen funkciója a metró megközelítése, ott lehet zárni éjszakára – mondta el megkeresésünkre Vitézy, aki szerint az éjszaka közfunkció nélkül maradó aluljárók melegágyai a bűnözésnek, mindenféle nem odavaló tevékenységnek. Hozzátette, a koncepció része volt, hogy ahol a felszínen is át lehet kelni, ott érvényesítsék ezt, ami 2016-ban a Ferenciek terén megtörtént. – Be is volt három évig zárva, ez tökéletesen működött, amíg Karácsonyék 2019-ben érthetetlen módon el nem törölték. Be is költöztek oda éjszakára mindenféle elemek – tette hozzá. Szerinte át kellene adni az aluljárókat a BKV-nak, ami ha a saját területén rendet tud tartani, kitakarítani és kitessékelni a nem oda való embereket, akkor ugyanezt meg tudná csinálni az aluljáróknál is.
Lezáratná éjszakára az aluljárókat Szentkirályi Alexandra
A Fidesz fővárosi frakcióvezetője ismét tanújelét adta kifinomultságának és szociális érzékenységének.
Vitézy: Az aluljárók nem hajléktalanszállók
Hogyan képzeli ezt a dolgot? Odatennének egy vasrácsot a lépcsőkre? Vitézy szerint lehetne vasrácsot vagy akár a boltoknál használatos rolót, ezt műszakilag, az egyes helyekhez igazítva kell kitalálni szerinte. Nyugat-Európában is teljesen tipikus – tette hozzá –, hogy a hasonló aluljárók a metró üzemidején túl nincsenek nyitva. Itt azért lett szerinte másként, mert korábban nem voltak zebrák, de ezen most már lehet változtatni. Felvetésünkre, hogy ezek szerint például az Örs vezér tere aluljárója nem tartozna-e bele, azt mondta, nyilván nem. Szintén megemlítettük, hogy a Nyugati aluljáróban pedig éjszaka is nyitva van egy hamburgeres-sültes hely, így az éjszakai zárás azt is ellehetetlenítené. Mint a politikus mondta, egyénileg kell vizsgálni persze a helyzeteket, és a Nyugati amiatt is bonyolultabb, mert ott a vasút éjjel-nappal üzemel, így az oda vezető részt emiatt sem lehetne zárni.
Miért ne inkább rendőrök legyenek ott gyakrabban? Miért kell rögtön lezárni az egészet? Vitézy erre visszakérdezett: minek olyan helyeket nyitva tartani, amelyeknek nincs funkciójuk? Persze, legyen több rendőr is, de úgy tartja, ennyi erővel a színházakat is nyitva tarthatnánk előadásokon kívül, ott is menjen be, aki akar, aztán küldjünk ki rendőrt, hogy csináljon valamit. Példaként említette még a metró területét, amelyen jelenleg sem tartózkodhatnak életvitelszerűen emberek, ahogy bűnözők sem végezhetik ott tevékenységüket.
Nem érzéketlenség mindezt tél kezdetekor, a mínuszok érkezésekor felvetni? Vitézy szerint semmi köze nincs ennek a mínuszokhoz, és a fideszes javaslat is arról szól, hogy februárig kell tanulmányt írni a témában. Ő ehhez be kíván nyújtani egy módosítót, kitolva májusig az időpontot. – Azt azért szögezzük le, hogy az aluljárók nem hajléktalanszállók, Budapesten pedig van elegendő kapacitás – mondta. Szerinte az sem érv, hogy az alkoholistákat ilyen helyeken nem fogadják be, mert van olyan szálló, például Iványi Gáboréké, amelyik viszont igen.
„Eltereli a figyelmet az értelmes beavatkozásról”
– Ami elsősorban aggasztó, az az, hogy a Fidesz és Vitézy Dávid visszatérően rendészeti intézkedésekre tesznek javaslatot – fejtette ki eközben lapunknak a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója, Misetics Bálint. Ha nem is az előterjesztések szövegében tesznek így, hanem a Metropol címlapján vagy a „közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló” plakátokkal, de módszeresen összemossák szerinte a hajléktalanságot a közbiztonsági problémákkal. Amit ő súlyos visszalépésnek tart, mert a hajléktalanság esetében a megelőzés, a megfizethető lakhatás és a méltó ellátási körülmények biztosítása kellene előtérben legyenek szerinte, nem pedig a kosz, a közbiztonság és a „testnedvek”.
Tarlós kérésére éjszakára lezárnák a nagy budapesti aluljárókat
A hajléktalanok kiszorítása miatt. Az első bezárásokat még 2018-ban megejtenék. Sok helyen a felszíni közlekedést is átszabnák miatta.
Misetics úgy látja, bár adódnak tarlósi párhuzamok, de a mostani irányvonal még rosszabb, mert a 2010-et követő időszakban a rendészeti megoldások mellett voltak a hajléktalanellátás fejlesztését szolgálók is, amihez a kormány jelentős forrásokat biztosított. Így nyílhattak meg olyan új intézmények, mint az Aszódi utcai és a Váci úti éjjeli menedékhely, illetve a Szabolcs utcai kórház és átmeneti szállás. Még Kocsis Mátéra is igaz szerinte, hogy a hajléktalanság józsefvárosi kriminalizációja mellett indítottak legalább egy kis léptékű programot a hajléktalanságból való kilépés elősegítésére. Amikor pedig 2018-19-ben felmerült az aluljárók lezárása, amit nem a főváros, hanem a Belügyminisztérium finanszírozott volna, akkor a kormányzati előterjesztések összességében milliárdos ráfordításokkal számoltak az ellátás fejlesztése érdekében.
Misetics úgy látja, azóta a gyakorlat is igazolta, hogy a rendészeti intézkedések önmagukban nem jelentenek megoldást. – A hajléktalanság betiltásától valójában senkinek sem lett jobb: a hajléktalan budapestieknek sem, és azoknak a budapestieknek sem, akiket zavar a közterületi hajléktalanság – fejtette ki.
A 2018. októberi lépéssel egyébként Vitézy sem ért egyet. Szigorúbb rendészeti fellépés szükséges szerinte, és úgy látja, a Tarlós-érára az volt jellemző, hogy nem rendőrt hívtak, és bevitették az embert, hanem szociális munkások léptek fel önkormányzati közterület-felügyelőkkel közösen. A rendőri vegzálást, amit az alkotmánymódosítás lehetővé tett, ő sem ért egyet, de elmondása szerint egyébként nem is csinálják ezt a gyakorlatban a rendőrök. Arra lenne szükség szerinte, hogy egyszerre legyen szép szó, de annak megértetése is, hogy az aluljáró nem életvitelszerű lakhatásra van. – Ma ebből csak a szép szó van meg. Értem, hogy emögött van humánus, szociális felfogás, de ha nem húzunk vonalakat, ezek az állapotok csak romlani fognak – fogalmazott. Lehet szerinte rendpártinak meg szívtelennek minősíteni, de a városban él 1,7 millió ember, akiknek tudni kéne használniuk a közterületet. Sokat olvas egyben arról, mennyivel rendpártibb a nyugat-európai logika a miénknél, és hogy „ez a fajta ráhagyó baloldali logika, aminek itthoni alkalmazását látjuk, hova vezetett az Egyesült Államokban sokszor. Én ezt nem szeretném látni itthon.”
Idézte Kiss Ambrus eddigi főpolgármester-helyettest, aki elmondta, hogy a kelenföldi aluljáróban már tíz ember él életvitelszerűen. Ebből húsz lesz Vitézy szerint, ha így megy tovább. Azt pedig személyesen is tapasztalja, hogy Kelenföldön agresszív, hajléktalannak kinéző csapatok zaklatják késő esténként az összes külföldit, akik megérkeznek Bécs felől, „dohányoznak, isznak, szemetelnek és odavizelnek az aluljáró falára”. Erre pedig szerinte annyit mond a főváros vezetése, hogy nem tudnak ezzel mit tenni. Felvetésünkre, hogy az éjjeli lezárás ellenére a nappali problémák fenn maradnának, azt mondta, nyilvánvalóan jelentősebb rendőri közbelépés kell, most pedig csak félrenézést tapasztal. Ezt felelte arra a felvetésünkre is, hogy például a Nyugati pályaudvar aluljárójában a mindenféle kormányzati lépések ellenére jelenleg is jól láthatóan prostituáltakat futtatnak folyamatosan. A rendőrök érkezésekor persze a legtöbben odébb állnak, de egyébként nappalonként is gond nélkül szólítják le az áthaladókat.
Misetics szerint viszont egyes aluljárók lezárása miatt annyi változás lenne, hogy egyes budapestiek ezután nem a Kálvin aluljárójában éjszakáznának,
hanem esetleg a református templom előtti padsoron. – Az tehát másodlagos kérdés, szerintem, ha a Fővárosi Közgyűlés esetleg úgy dönt, hogy ezután éjszaka le kell zárni az aluljárót, mondjuk, a Ferenciek terén vagy a Deák Ferenc téren. Ami aggasztó, ha ez a megközelítés válik uralkodóvá, ami úgy beszél folyamatosan „a hajléktalanokról”, hogy közben eltereli a figyelmet lényegében az összes olyan értelmes szociálpolitikai és lakáspolitikai beavatkozásról, amelyekkel viszont valóban csökkenteni lehetne a hajléktalanságot, és ezen belül a közterületi hajléktalanságot. Ehhez pedig nem több rendészre vagy több rácsra van szükség, hanem megfizethető lakhatásra – fogalmazott.
Az átmeneti szállók férőhelyszáma továbbra sem elégséges
Érdeklődtünk az Utcáról Lakásba! Egyesületnél is, szerintük milyen intézkedésekre lenne szükség, és az aluljárók lezárása esetében mit lehetne tenni a kiszoruló hajléktalanok elhelyezése érdekében. A szervezet lapunkkal közölte, tiltakoznak a fideszes előterjesztéssel szemben, a javaslat pedig szerintük nem meglepő, „szervesen illeszkedik a kormányzat eddigi gyakorlatához, mely kizárólag rendészeti kérdésként tekint a hajléktalanság problémájára. A közterületre kényszerülő, mélyszegénységben élő embereket kriminalizálja, egyedüli bűnbakként megjelölve őket a főváros közbiztonsági és köztisztasági problémáiért.” A hajléktalanség rendkívül összetett problémájának kezeléséhez szerintük elsősorban az intézmények fejlesztése szükséges. Az éjjeli menedékhelyek – írták –, csupán éjszakára biztosítanak fekhelyet, az ennél némileg több szolgáltatást és magasabb színvonalat nyújtó átmeneti szállók férőhelyszáma pedig továbbra sem elégséges, szinte mindenhol csak várólistára lehet feliratkozni. – Azt is látni kell, hogy ezek az intézmények konzerválják a helyzetet, és semmilyen kiutat nem mutatnak a hajléktalanságból. Önálló lakhatást biztosító lakhatási (Housing First) programokat ma is csupán néhány civil szervezet, többek közt mi, az Utcáról Lakásba! Egyesület működtetünk sikeresen, de minden állami normatíva nélkül – tették hozzá.
