Vitézy Dávid bizottsága 11.18-án (Fotó: Magyar Hang/Hutter Marianna)
75 státusszal indulhat jövő év elején a BKK-rendészet Budapesten, de a képzések kapcsán még vannak nyitott kérdések – ez derült ki egy hétfői rendkívüli bizottsági ülésen. A téma sok más területet is megnyitott, szóba került például, hogy mennyire koszosak egyes fővárosi közterületek, de még az is, hogy milyenek legyenek pontosan az új kukák az utcákon.
Hogyan halad a BKK-rendészet felállítása? Többek közt ennek kapcsán hívott össze rendkívüli, és végül igen hosszúra nyúló bizottsági ülést Vitézy Dávid, aki a Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke. Vitézy volt az, akinek a kezdeményezésére már a fővárosi közgyűlés alakuló ülésen egyhangú szavazással döntöttek a rendészet megalapításáról. A hétfő délelőtti ülésen részt vett Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, a BKK vezérigazgatója, Walter Katalin és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) vezetője, Handl Tamás.
Handl Tamás beszámolójából többek közt az derült ki, hogy a BKK-rendészetet 75 státusszal hoznák létre jövő év elejétől a FÖRI-n belül, ha pedig ezeket feltöltik, akár utána újakat is nyithatnak. Felmerült az is, hogy a rendészek kapnak-e majd külön képzést a feladatra, amire a FÖRI-igazgató azt mondta, hogy a közterület-felügyelők (akik gyakorlatilag a BKK-rendészek is lesznek), jelenleg is részt vesznek elméleti és gyakorlati képzéseken is. Vitézy szerint ugyanakkor a rendészet speciális ágazat lesz, és nagyon más, mint kerékbilincselni, több a humán interakció és konfliktushelyzet, erre célzott képzés szükséges lenne. Handl Tamás megígérte hogy ezt megfontolják, de a közterület-felügyelők már most is személyes kapcsolatban vannak az állampolgárokkal akár figyelmeztetnek, segítenek vagy szankcionálnak. Walter Katalin elmondta, hogy már folyamatban van a BudapestGO alkalmazás továbbfejlesztése, hogy az utasok egy gombnyomással tudjanak majd hívást indítani és segítséget kérni, ha problémát észlelnek. Kiss Ambrus pedig azt tette hozzá, hogy a rendészet kapcsán Karácsony Gergely főpolgármester már egyeztetett a budapesti rendőrfőkapitánnyal, erről korábban már a Magyar Hang is írt.
Egy ponton a bizottság tiszás alelnöke, Barna Judit vetette fel, hogy végigjárva a belvárost vasárnap „elképesztő” volt, amit a Kálvin tér aluljárójában tapasztalt, és mi a protokoll arra hogy a turistákat ne az fogadja, amit ő látott. Ráadásul Kőbánya-Kispesten azt tapasztalta, hogy hiába volt jelen biztonsági szolgálat, délután háromkor nyilvánosan vizeltek, amit ők tétlenül néztek végig. Vagyis hogyan lehetne elkerülni, hogy vizelettel és testnedvekkel teli dolgokat lássanak az utasok? Kiss Ambrus elmondta, hogy érti a problémát, jogosnak tartja, az utóbbi időben a Kálvin téren többen éjszakáznak valóban, ennek az az oka, hogy a palackvisszaváltás üzletté vált, és mint minden üzleti modell, ez is magával vonzza a munkavállalói réteget. Így szerinte sokan a fiatalabb generációból is vidékről így próbálják kiegészíteni a keresetüket. Ugyanakkor a fővárosi szociális munkások folyamatosan kapcsolatban vannak velük és próbálják rávenni őket, hogy ne lakjanak ott. Szerinte is probléma, ha a nyilvános vizelés kapcsán nem tesz semmit a BKV biztonsági szolgálata, fel fogja hívni a figyelmüket erre.
Vitézy Dávid szerint nem szabadna a városnak, a rendőröknek, a FÖRI-nek szemet hunynia az ilyen jelenségek elszaporodására, egyre több az agresszív zaklató, például a Móricz Zsigmond aluljárójába ember nem teszi be a lábát, akinek nincs dolga ott, tényleg egy hajléktalanszállóra emlékeztet. Szerinte el kell kezdeni rendet csinálni ezeken a helyeken, mert ha beletörődünk abba, hogy a flakonok miatt többen alszanak az aluljárókban, akkor eljuthatunk oda, mint amit az amerikai nagyvárosokban tapasztalni, ahol kisajátítják a közterületeket. Kellő szociális érzékenységgel, de kell egy piros vonalat húzni – mondta Vitézy.
Kiss Ambrus szavai szerint ő egyetlen egy hajléktalant sem látott, akit felszólított a rendőr, hogy ne „hajléktalankodjon”, amire ő elszégyellte volna magát, elővette volna a lakáskulcsát és hazament. Úgy vélte, hogy nem fogja megoldani a helyzetet, ha kiszorítják a hajléktalan embereket az aluljárókból, hiszen így lehet, hogy valamelyik kapualjban fognak megfagyni. A FÖRI friss adatai szerint egyébként a Móriczon hozzávetőlegesen 10-en aludtak, Kelenföldön heten. Sziszifuszi és drága munkának nevezte, de csak az lehet a megoldás, hogy a szociális munkások próbálják feloldani az érintettek vélt vagy valós ellenállást, ami miatt nem mennek be a szállókra.
A párbeszédes Barabás Richárd azt vetette fel, hogy jó lenne, ha a hajléktalanellátó rendszer képviselőit is meghívnák a bizottság ülésére, mert nem ártana, ha valós információkat kapnának. Emlékeztetett: a Fidesz jó pár éve a rendőrség hatáskörébe utalta a hajléktalanok kérdését, kriminalizálta azt, és bár az első két hónapban voltak intézkedések, később ezek a nullához konvergáltak, mert a rendőrök nem tudnak a hajléktalanság kérdésével érdemben mit kezdeni.
A vita végén Kiss Ambrus megjegyezte: „nagy reményekkel jöttem, csalódtam, hogy hajléktalanozásba ment át a BKK-rendészet ügye, nagyon csalódtam”.
Új kukákat helyeznek ki Budapesten
Később szó volt a budapesti kukákról is, erről Mártha Imre, a Budapest Közművek Zrt. vezetője tartott prezentációt. Elmondta, a fővárosban hozzávetőlegesen 14 ezer kuka van, amit ők kezelnek, ezek 80 százaléka az ismert zöld hulladékgyűjtőedény, de rajtuk kívül a kerületek, a BKV és néhány gyorsétterem is kezel kukákat. Korábban, a covid alatt 3000 kukát szereltek le, mert a közterületi hulladék mennyisége töredékére csökkent, később ebből ezret szereltek vissza. Az elmúlt egy évben elkezdtek tesztelni egy nagyobb hulladékgyűjtő edényt, ami remélhetőleg jobban ellenáll az időjárásnak, ebből több mint 50-et kihelyeztek szerte a városban, ezeket tesztelik, és kérték a civil szervezeteket is hogy teszteljék. Ha beválnak az új típusú, nem gyúlékony és bordázott felületű (hogy ne lehessenek rá matricát ragasztani) kukák, akkor 9000 darab jelenlegit cserélnének le rájuk, ezeknek egyébként az űrtartalma is nagyobb a mostaniaknál.
Egyébként Budapesten több kuka van, mint a német nagyvárosokban, ugyanis a németeknél ezer főre 7,2 kuka jut, Budapesten 8,2, míg ez a szám négyzetkilométereként 20,1 náluk, a magyar fővárosban 26,6. Jelenleg van 274 szelektív edény is kirakva főváros szerte, de eddig kevés sikerrel tesztelik, a lakosság személetformálásra és edukációjára lenne szükség. Kiss Ambrus később javasolta, hogy kihelyezett bizottsági ülés keretében szemléletformálásként elmehetnének szelektív szemetet válogatni, ő maga ezt korábban már megtette Tüttő Katával.
Felmerült kérdésként hogy a BKM le tudja-e majd gyártani azokat a gyűrűket, amiket a visszaváltható üdítős dobozok és üvegek elhelyezésének érdekében tennének a kukákra Budapesten. Utóbbi javaslat is Vitézy Dávidtól ered, aki ezt amiatt hozta be a legutóbbi közgyűlésen, mert jelenleg a visszaváltható üvegek miatt sokszor széttúrják a szemetet. Mártha Imre szerint ők el tudnak kezdeni egy pilot-projektet, és ennek részeként le is tudják gyártani karimákat a kukákhoz, például korábban varjúbiztos kukafedeleket is a BKM gyártott le. Azért tart attól, hogy ezeknek lehetnek gyerekbetegségei, például ha a cukros üdítő maradéka kicsöpög, az odavonzhatja a darazsakat, és felmerül az is, nem okoznak-e gyűrűk többlethulladékot azzal, hogy például más, egyéb szemetet pakolnak rá, például ráakasztanak szatyrot. Ettől függetlenül érdemes ezt kipróbálni, és ha ez megtörténik, utána majd a tulajdonos dönt, hogy elterjesszék-e ezt a modellt mindenhol.
Később szó volt arról is, amit Vitézy Dávid és Barna Judit is felvetettek, hogy vannak kiemelten koszos közterületek, például Kőbánya-Kispest, ahol van olyan pókháló, ami már 4-5 éve öt van, de van, hogy az ürülék is napokig ott van, mielőtt elszállítanák. Kiss Ambrus szerint a terület egy része a MÁV tulajdona, van, ami a BKV-é, és van, ami a KÖKI Terminálé, és jól hangzik, hogy a BKM ezt takarítsa ki, de akkor közpénzt költöttünk adott esetben valaki másnak a házának kitakarítására. A tulajdonosok között nincsen megállapodás, ezért nehéz a takarítás kérdése. Vitézy szerint a fővárosi területekre vonatkozott az észrevétele, a buszmegállók évek óta nincsenek takarítva.
