Orbán Viktor és Donald Trump (Forrás: Orbán Viktor/Facebook)
Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja is nagy reményeket fűzött Donald Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelméhez. Azonnal be is nyújtották a „békeköltségvetést”, és a kormányfő azóta is a magyar gazdaság jövő évi robbanásszerű gyorsulásáról beszél. Ugyan egy évvel ezelőtt is hasonlókat mondott az idei évről – amiről mostanra kiderült, hogy az álom kategóriába tartozik –, mégis érdemes megnézni, van-e alapja a kormányfő mostani optimizmusának.
Orbán Viktor érvelésének alapja, hogy Trump gyorsan elhozza majd az oroszok területszerző háborújának végét, és utána minden jobb lesz. Nem egyértelmű azonban, hogy valóban profitálni tudunk Donald Trump elnöki székbe kerüléséből, sőt. Trump gazdaságpolitikája egyértelműen az amerikai gazdagok, nagyvállalkozások szája íze szerint készült, nem véletlen, hogy Elon Muskkal az élen mellé álltak a nagyvállalatok. Legfontosabb ígéretei:
• a kínai import 60 százalékos megvámolása
• minden más behozatal 10-20 százalékos megvámolása
• a vállalati adók és a gazdasági szabályozás visszavágása
• a kórházi ellátások finanszírozásának csökkentése
• a zöld átállás lassítása, a fosszilis energiahordozók bányászatának felfuttatása
• szövetségi földterületek lakáscélú felhasználásának lehetővé tétele.
Trumpban bíznak egyes ukrán katonák, de nem a háború befagyasztását várják tőle
Joe Biden közben engedélyezte, hogy az ukránok nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket használjanak oroszországi célpontok ellen, elsősorban Kurszkban. Szakértők szerint több érv is szól amellett, hogy utódja se állítsa le a további fegyverszállításokat.
Számítások szerint a program az Egyesült Államok adósságának mintegy 7500-8000 milliárd dolláros növekedését eredményezheti. A beígért változtatások az amerikai gazdaság emelkedését, ugyanakkor a világkereskedelmi feszültségek növekedését vetítik elő. Mindez pedig a dollár erősödésével jár – amit a választás eredményét követően már láthattunk is –, ez pedig többek között az euró értékvesztésén keresztül a forintot is gyengítette: november 4-én, a választás előtti napon az MNB a dollárt 374 forinton jegyezte, két nappal később 381 forinton, jelenleg pedig az árfolyam 387 forint körül alakul. Ennél fontosabb, hogy a Német Gazdasági Intézet elemzése szerint a Kínát sújtó 60, valamint az általános vámok 10 százalékos emelése a világ bruttó hazai termékének (GDP) éveken keresztül tartó, hozzávetőlegesen 0,5-1 százalékos csökkenését eredményezné, ami nem kifejezetten kedvező a külpiacoknak erősen kitett magyar gazdaságnak.
Amennyiben Trump tervezett intézkedései megvalósulnak, az több oldalról is kedvezőtlen lenne Magyarországnak. Egyrészt az Egyesült Államokba irányuló, a teljes export 3,5 százalékát kitevő – és a régióban jelentősnek mondható arányú – magyar kivitelt sújtaná a 10 százalékos vámtétel. Még ennél is nagyobbat üthetne a német autóiparhoz erőteljesen kötődő magyar gazdaságon, hogy az emelkedő vámok miatt a német autóipar eladási nehézségekbe ütközhetne Amerikában. Az Erste Group Research számításai szerint 2025-ben mindez együttesen a magyar GDP-ben fél, 2026-ban pedig 0,22 százalékos visszavágást jelentene. Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy az orosz-ukrán háború valóban gyorsan véget érne, és ezzel elhárulna minden akadály a magyar gazdaság növekedése elől. Már csak azért sem, mert a magyar gazdaság alapvető szerkezeti problémákkal küszködik, és egyelőre nyoma sincs, hogy a kormány ennek megváltoztatásán dolgozna.
Végül arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jogállamisági kritériumok be nem tartása miatt az uniós támogatások nagy részét befagyasztották. Ennek pótlására a magyar kormány szabad utat adott a kommunista Kína beruházásainak, elsősorban autó- és akkumulátoripar területén, és ettől reméli a gazdaság dinamizálását. (A legnagyobbak a debreceni CATL akkumulátorgyár, illetve a szegedi BYD autógyár.) A kínaiak aktivizálódását jól jelzi, hogy a Financial Times szerint az elmúlt két évben Európába érkezett összes kínai beruházás negyede nálunk landolt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy vajon miként tudja Orbán Viktor megtartani Donald Trump „barátságát” úgy, hogy közben hasonlóan közeli kapcsolatot – vagy még közelebbit – ápol Pekinggel. Arról a Kínáról van szó, amelyet az amerikai elnök az Egyesült Államok legnagyobb vetélytársának nevezett.
