Január elsejétől állhat fel, első körben nagyjából 50 fő részvételével a BKK-rendészet – erről beszélt Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Magyar Hangnak. A politikust annak kapcsán kerestük, hogy miként halad az új szervezet felállítása azóta, hogy arról a fővárosi közgyűlés az október elején tartott alakuló gyűlésen egyhangúan döntött Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom vezetőjének kezdeményezésére. Vitézy ennek létrehozására még főpolgármesteri kampánya alatt tett ígéretet.
Kiss Ambrus emlékeztetett arra: a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) keretein belül önálló szervezeti egység lesz a BKK-rendészet, ehhez belső átszervezésekkel mozgatnak át embereket. A FÖRI-n belül eddig is volt olyan állomány, amelynek feladata a az utazási feltételek betartásának felügyelete. Ezt egészítette ki a BKK, illetve a BKV biztonsági szolgálata, amelyek munkájukat a jövőben a FÖRI által működtetett egységes rendszerben végzik. Arról, hogy a már említett 50 főt bővítik-e, a jövő évi költségvetés függvényében fognak dönteni, de persze a majd beérkező tapasztalatokat is értékelni kell, „hiszen milliárdokat el lehet költeni anélkül, hogy hatékonyabban működnének”.
De miben segíthet majd egyáltalán egy BKK-rendész? Az érintettek közterület-felügyelők lesznek, akik ki tudják zárni az utazásból azt, aki megsérti a szabályzatot, vagyis gyakorlatilag leszállíthatják őket a járművekről. Emellett igazoltathatnak is, ám ha az illető ezt megtagadja, akkor rendőrt kell hívniuk. Természetesen, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel, például olyan meglehetősen gyakori esetben, ha valaki késsel hadonászik, akkor is rendőri segítségre lesz szükségük.
Kiss Ambrus felhívta a figyelmet, „fontos, hogy ne hajléktalanellenes intézkedés legyen a rendészet felállítása, hiszen attól még, hogy valaki esetleg büdös, részeg vagy agresszív, nem jelenti azt, hogy hajléktalan is lenne”. A BKK az elmúlt években kifejezetten figyelt arra, hogy gyakorlati együttműködést alakítsanak ki a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatával. Ez a gyakorlatban azt jelentette például, hogy ha a nagy hidegekben a járművezetők azt látták, hogy a padon alszik valaki, akkor ezt jelezték, és utcai gondozó szolgálat ment ki a helyszínre, nehogy fagyhalál legyen a vége. Ez abban az esetben is fontos, ha egy hajléktalan személyt kizárnak az utazásból, hiszen önmagban a leszállításuk nem megoldás, csak az, ha gondozó szolgálat is segít, s az érintettet szállóra viszik be. A főigazgató szerint ezeket a protokollokat a rendészet esetén is alkalmazni fogják, vagyis a BKK-rendészek tudnak majd jelezni a Menhely diszpécsereinek. A BKK-rendészet felállításához a fővárosnak a rendőrséggel is együtt kell működnie, ennek érdekében Karácsony Gergely főpolgármester már egyeztetett Terdik Tamás rendőrfőkapitánnyal.
A BKK-rendészet felállításához integrált diszpécserszolgálatot fog létrehozni a főváros. Jelenleg ugyanis a BKV-nak, a BKK-nak és a FÖRI-nek is külön-külön diszpécserszolgálata van, ezeket egyesítik, hogy a felmerülő problémákról szóló értesítések mielőbb befussanak. És hogy miként jelezhetik majd az utasok, ha problémát látnak a járműveken? Kiss Ambrus szerint a sofőröknek most is lehet szólni, a járművek nagy része bekamerázott, de már dolgoznak azon, hogy legkésőbb márciustól a BudapestGo nevű alkalmazásban egy gombnyomással is lehessen majd közvetlenül telefonálni a diszpécserszolgálatnak.
A sofőrök nagyon várják
A dolgozók nagyon várják a BKK-rendészet felállítását, és nagy reményeket fűznek hozzá, mert úgy érzik, hogy magukra vannak hagyva. Én egy kicsit szkeptikus vagyok – mondta Naszályi Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke a Magyar Hangnak. Azt ugyanakkor „érdekesnek” tartotta, hogy az ötletet épp Vitézy Dávid „dobta be”, hiszen szerinte az ő időszakában lett egyre több járatnál kötelező az első ajtós felszállás, ami miatt nagyobb teher hárul a járművezetőkre. Ugyanis a legtöbb konfliktus nem a hajléktalanok miatt van a járatokon – Naszályi maga sem ért egyet azzal, hogy hajléktalanellenes éle legyen a rendészet felállításának –, hanem a bliccelésből adódóan. A szakszervezeti vezető arról is beszélt, a dolgozókat napi rendszerességgel érik atrocitások, szerinte inkább a prevencióra kéne hangsúlyt fektetni. Például, ha már első ajtós felszállás van, jó volna, ha elektronikus jegyrendszerrel ellenőriznék az utazási jogosultságot, hiszen ezzel csökkenne a dolgozókra nehezedő nyomás is. Mint emlékeztetett, erre korábban volt is kísérlet, ám a több milliárdos projekt bedőlt 2018-ban, még az előző városvezetés alatt.
– A bliccelőkkel való küzdelem folyamatos, és olyan stresszt jelent, hogy aki ezt komolyan veszi, nem éli meg a nyugdíjkorhatárt – tette hozzá Naszályi Gábor.
