Csütörtökön újabb fideszes országgyűlési képviselőt, ezúttal Pogácsás Tibor volt államtitkárt hallgatták meg tanúként a torzóban maradt balmazújvárosi uszoda miatt indult bírósági eljárásban. Ez az ügy, amelyre kétszer adott 500 millió forintot a kormány, de uszoda helyett „feneketlen kutat” építettek. Pogácsás elmondása szerint a kormány azért ítélte meg a második támogatást, hogy ne maradjon torzóban a létesítmény. Végeredményben viszont éppen ezt sikerült elérni.
Hat éve rohad egy félkész állapotban lévő, uszodának szánt épület a Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban. A nagymedencés létesítmény a kormány uszodaprogramjának mintaberuházása is lehetett volna, ehelyett a program állatorvosi lova lett. Jelenlegi állapotában egy semmire sem alkalmas narancssárga monstrum, amely ráadásul alulról ázik a talajvízben, mert nem sikerült a szigetelése. Pedig a kormány kétszer ítélt meg rá mintegy 500 millió forint állami támogatást, de befejezni nem sikerült. Az uszoda torzóban maradt, a pénzvisszafizetési kötelezettség földbe állította az önkormányzat költségvetését, az ügybe belecsöppent egykori fideszes alpolgármester, K. Imre pedig költségvetési csalás vádja miatt jár bíróságra.
Utóbbi tény azért érdemel figyelmet, mert a szóban forgó bírósági eljárás nem a torzó felelőseit keresi. Az egykori fideszes alpolgármestert költségvetési csalás miatt vonnák felelősségre. Ennek oka, hogy miután az állam először megítélt 500 millió forintot az uszodára, az nem készült el határidőre. Mintegy 300 millió forintnyi munkát végeztek el – olyan minőségben, hogy az idén februári látogatásom idején közel egyméteres víz állt az uszoda alagsorában, ahol elvileg a gépészetnek kellene lennie… A befejezési határidőből történt kicsúszás miatt az állam visszakövetelte a támogatás teljes összegét. Majd újabb 500 millió forintot ítéltek meg immár az uszoda fejlesztésére, ám azt nem a létesítményre fordították, hanem a szorult anyagi helyzetű önkormányzat abból fizette vissza a támogatást. Az utalásról a vádlott K. Imre akkori alpolgármester intézkedett.
Pogácsás: nagyon szűk volt a határidő
Ebben az ügyben tartottak csütörtökön újabb tárgyalást a Debreceni Járásbíróságon. Ezúttal sikerült tanúként meghallgatni Pogácsás Tibor volt belügyminisztériumi (BM) államtitkárt – fideszes országgyűlési képviselőt –, aki a kormány részéről ellenjegyezte a beruházásra két ízben megítélt támogatást. Az ő és a szintén tanúként meghallgatott belügyes főosztályvezető szavaiból az derült ki: a körülmények sem játszottak a beruházó balmazújvárosi önkormányzat kezére. A pénzt – Pogácsás Tibor szavait idézzük – „nagyon szűk határidő” alatt kellett felhasználni. Vagyis a mából nézve eleve kétséges volt a beruházás időben történő megvalósulása. Ráadásul a munkálatok csigalassúsággal haladtak, mint azt korábbi feltáró riportunkban bemutattuk: a műszaki vezető eredménytelenül szorgalmazta a kivitelezőnél a gyorsabb munkavégzést. A beruházás áttervezése a termálvíz hőjét hasznosító motor beépítése miatt – amit szintén szerettek volna – pedig végképp nem fért bele (ezzel még a Veres Margit által vezetett önkormányzat próbálkozott). A kivitelezési határidőt emiatt sem lehetett tologatni, mivel az államháztartási törvény kikötötte: a megítélt támogatás felhasználási ideje a következő év vége volt. A pénzt az állam visszakövetelte. Vagyis hiába az erős balmazújvárosi fideszes lobbierő, kiderült: a kormánypárti önkormányzat sem állt a törvény felett.
A balmazújvárosi uszodaügy tárgyalása a Debreceni Járásbíróságon. Tanúként hallgatják meg Pogácsás Tibor volt államtitkárt – országgyűlési képviselőt – (középen) és jobbra K. Imre, akit költségvetési csalással vádoltak meg Fotó: Szabó Zsolt László
Tiba István országgyűlési képviselőnek azonban azt csak sikerült kijárnia, hogy a kormány újra megítéljen a városnak mintegy 500 millió forintot, immár az uszoda befejezésére. – A kormány értékelte, hogy az áttervezéssel rentábilisebb lesz az uszoda fenntartása. Azért ítélte meg a második támogatást, hogy ne maradjon torzó – jelentette ki Pogácsás Tibor a bíróságon. A végeredmény mégis csak ez lett, ráadásul emiatt került bajba a vádlott K. Imre alpolgármester, helyi vállalkozó, akinek éppen az uszodaügy begyűrűzése idején kellett átvennie a városvezetői feladatokat (a korrupciós bűncselekmény miatt elítélt Veres Margit elveszítette a polgármesteri tisztségét). Ekként az alpolgármester intézkedett a visszakövetelt 500 millió forint visszautalásáról, amelyet a második körben megítélt támogatásból fedeztek. Azért vádolták meg költségvetési csalással, mert az ügyészség szerint nem arra használta fel a pénzt, amire adták.
Vissza kellett kérni
– Ha nem valósul meg egy beruházás, az a támogatás jogosulatlan felhasználásnak minősül – jelentette ki a tanúként meghallgatott volt minisztériumi főosztályvezető. Ezt erősítette meg később Pogácsás Tibor is. – Mivel nem készült el az uszoda, előírtuk a visszafizetési kötelezettséget. Számunkra az volt a fontos, hogy visszafizessék a támogatást – jegyezte meg a volt államtitkár.
Az ügy kulcskérdése az: lehetett-e a második körben megítélt támogatást arra használni, hogy abból fizessék vissza a támogatást? K. Imre védője, dr. Bencző Ákos ismét felhívta a figyelmet: a második, 2018-as támogató okirat szerint az első támogatásból elvégzett munkák a megítélt második támogatásban is elszámolhatók voltak. Továbbá azzal is érvelt: a második támogatás esetében sem jogszabály, sem a támogató irat nem írt elő elkülönített pénzkezelést – vagyis nem „pántlikázott támogatás volt” –, így a pénz elveszítette egyediségét, ezáltal olyan bevétellé vált az önkormányzatnál, mint bármi más bevétele. Ugyanakkor eddig minden minisztériumi tanú arról beszélt: szigorúan csak arra lehetett használni az egyedi támogatásokat, amire adták, amit a projektlapon feltűntettek.
Noha nem tartozik szorosan az ügy elbírálásához, mégis többször felvetődtek már az eljárás során a projekt megmentésének lehetőségei. Pogácsás Tibortól megkérdezték: a második támogatási összeg megítélése után miért nem kapott határidő-hosszabbítást az uszoda befejezésére az önkormányzat? Azt felelte: úgy ítélték meg, hogy nincs realitása az uszoda befejezésének. Ezért másodszor is visszafizetésre kötelezték a balmazújvárosi önkormányzatot. Ekkorra azonban a Fidesz már elveszítette a városházát, és Hegedűs Péter személyében nem kormánypárti polgármestere volt a településnek. Az viszont Pogácsás szavaiból szavaiból nem derült ki, hogy szerepet játszottak-e politikai okok abban, hogy a Hegedűs-féle vezetés befejezési határidő-hosszabbítási kérelmét elutasították (elvileg lett volna rá lehetőség).
Mint arról beszámoltunk, K. Imre nem vitatja, hogy ő utalta át a pénzt, de a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el. Szavai szerint azért döntött a visszautalásról, mert ha nem így tesz, inkasszálták volna a város folyószámláját, ingatlanait, fizetés nélkül maradtak volna a dolgozók. Ezt el akarta kerülni. Ezt azonban csak ideig-óráig sikerült megúszni. A besült uszodaprojekt súlyos vagyonvesztést okozott a kisvárosnak, végső soron 300 millió forintos mínuszt ütött az eleve forráshiányos önkormányzat költségvetésében. Azóta többször előfordult, hogy nem tudott a város fizetést adni a saját dolgozóinak.
Mikor várható ítélet?
Az uszoda ügyében indult bírósági eljárás a végéhez közeledik. Könnyen lehet, hogy a következő tárgyalási napon már a perbeszédek hangzanak el, a jövő év elején pedig első fokú ítélet is várható. Mint arról korábban írtunk, korábban tanúként hallgatták meg Tiba István országgyűlési képviselőt, Veres Margit és Hegedűs Péter korábbi polgármestereket, de az önkormányzat egykori jegyzőjét is.
A júniusi önkormányzati választáson szűk győzelem után a Fidesznek sikerült visszaszereznie a polgármesteri széket, de a helyi képviselő-testületben sem a kormánypártnak, sem az ellenzéknek nincs többsége, patthelyzet alakult ki. Vagyis tovább folytatódik az önkormányzat vesszőfutása.
