Kétszer kapott Balmazújváros önkormányzata 500 millió forint közpénzt uszoda építésére, uszoda helyett azonban csak „feneketlen kutat” tákoltak belőle. Az ügyben zajló bírósági eljárás nem a torzóban maradás felelőseit keresi. Az egykori fideszes alpolgármestert költségvetési csalás miatt vonnák felelősségre. Az ügyben kedden tartották az elős tárgyalást, amelyen meghallgatták a korrupció miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélt Veres Margit korábbi városvezetőt – az ő tisztségének megszűnése miatt kerültek a polgármesteri feladatok K. Imre kezébe. A tárgyaláson az is kiderült, hogyan nyúlt át Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke Tiba István országgyűlési képviselőn.
– Arra figyeltem, ha már gazdasági cselekményért elítélték a polgármester asszonyt, nehogy olyat csináljak, ami az önkormányzatot hátrányos helyzetbe hozza. Ebben a négyhónapban ne legyen botrány, ne váljon fizetésképtelenné az önkormányzat – erről beszélt a Debreceni Járásbíróságon K. Imre, Balmazújváros korábbi fideszes alpolgármestere, akit a torzóban maradt uszoda ügyében költségvetési csalással vádolnak (az ügyészség egy év nyolc hónap – három évre felfüggesztett – börtönbüntetést ajánlott neki beismerése esetére). Az ügy arról a balmazújvárosi uszodáról szól, amelyre a kormány kétszer adott 500 millió forintot, de abból csak „feneketlen kútra” futotta. Szó szerint: olyan „jól” sikerült, hogy egy idei ottjártunk alkalmával 6 lépcsőfok magasan állt a talajvíz a pincében. A tervezési és kivitelezési problémákat egyaránt felvető uszoda a mai napig durván félkész állapotában vár sorsára, noha elvileg belevertek 300 millió forintot. A szóban forgó bírósági tárgyalás azonban nem a kivitelezés problémáiról, hanem a megítélt állami támogatás felhasználásáról szól.
Az első körben megítélt 500 millió forintot ugyanis visszakövetelte a Belügyminisztérium, mivel nem készült el a megszabott határidőre a létesítmény. Csakhogy időközben ismét kijártak az uszodára újabb félmilliárd forintot. A magát ártatlannak mondó alpolgármester pedig ebből teljesítette a visszautalást. Azért K. az ügy vádlottja, mert ő intézkedett a pénzmozgásról. – Mai napig meg vagyok győződve arról, hogy a visszautalással bűncselekményt nem követettem el – fogalmazott. Elmondása szerint ha nem utalja át a BM által visszakövetelt mintegy 500 millió forintos állami támogatást, inkasszálták volna a város bankszámláját. Nem kaptak volna bért az önkormányzati dolgozók, ingatlanok zárolhattak volna.
– Abban talán hibáztam, hogy az utalványt előttem csak egy ember írta alá, lehet, a pénzügyesnek ellenjegyeznie kellett volna. Szorított a határidő, 200 millió forint még rendelkezésre állt, és úgy gondoltam, az önkormányzat még be tudja fejezni a beruházást, és az országgyűlési képviselőn keresztül konszolidálják az önkormányzatot – fogalmazott az alpolgármester, a városban köztiszteletnek örvendő vállalkozó. Elmondása szerint minden egyes utalványt alaposan megvizsgált, mivel nem volt benne tapasztalata; a jegyzővel is egyeztetett, ő megerősítette szándékában. A település akkori jegyzője egyébként nem ül a vádlottak padján.
Nem készült vészforgatókönyv
K. Imre szavai jól kirajzolták a 2018-as városvezetés működésének kontúrjait. Merthogy ő úgy került az uszodaügybe, mint Pilátus a krédóba. 2018-ban ugyanis korrupció miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélték az akkori városvezetőt, Veres Margitot, aki a kegyelmi ügye miatt sokat szerepelt a sajtóban. A városházán pedig nem létezett forgatókönyv arra az eshetőségre, ha Veres elveszíti a tisztségét, és valakinek be kell ugrania helyére (a tanúként meghallgatott Veres Margitot „arculcsapásként érte a bírósági ítélet”, egyben megerősítette: átadás-átvétel sem volt). K. Imre alpolgármesterként a sportért és kultúráért felelt, de állítása szerint irodája sem volt a városházán, mert már korábban elvették tőle. Elmondása szerint az uszodaépítés részleteit nem ismerte – máig sem járt az uszoda területén –, a beruházás a helyi erős ember, a fideszes Tiba István országgyűlési képviselő és Veres Margit irányítása alatt zajlott. Sőt: elmondása szerint alpolgármesterként arról sem volt tudomása, hogy másodszor is kapott az uszodára a város félmilliárd forintot. Érdekes körülmény továbbá: miután K. ideiglenesen átvette a városvezetői feladatokat, „a volt polgármester irodájába sem lépett be, noha az megillethette volna”. Ehelyett a jegyző irodájában rendezkedett be.
Ki döntött?
A bíróság visszatérően feszegette: ki hozott döntést arról, hogy az újra megítélt támogatásból fizetik vissza a BM-nek a pénzt? A 2018-as költségvetésben be volt tervezve a visszafizetési kötelezettség, de külön címen nem szerepelt – mondta K. Imre, egyben jelezve azt is, a költségvetés készítésében nem vett részt. Hogy miből lett volna rá fedezet? Nem tudta megmondani, „hogyan gondolták”.
Egyebek mellett ezt segített megvilágítani a tanúként meghallgatott Veres Margit korábbi polgármester. Arról beszélt, hogy részben a támogatásból megmaradt mintegy 200 millió forint, és az önkormányzat saját bevételei jelentették a visszafizetés fedezetét a költségvetésben. Itt érdemes megjegyezni: a város költségvetése viszont akkoriban is pengeélen táncolt. Ennek érzékeltetésére érdemes megjegyezni: Veres Margiték is próbálták elérni, hogy a leszámlázott munkálatok költségét (300 millió) vagy legalább a kamatot engedjék el, mert „nagyon alacsony az iparűzésiadó-bevétel”, és a kamat megfizetése „teljesen ellehetetlenítené” az önkormányzatot. Nem jártak sikerrel.
Talajvízzel teli alagsor a torzóban balmazújvárosi maradt uszodában Fotó: Szabó Zsolt László
A szintén tanúként idézett pénzügyi osztályvezető kijelentette: a visszafizetés független az alpolgármester személyétől. Azért ő fizette vissza, mert éppen ő gyakorolta a polgármesteri jogköröket. A kérdéskör a vádlott védekezése szempontjából releváns: cselekedhetett volna másként, vagyis hogy nem teljesíti a visszafizetést? Az eljárás kulcskérdése azonban az: csak arra lehetett-e felhasználni az újabb támogatást, ami a támogatói szerződésben szerepel – vagyis uszodaépítésre –, vagy nem feltétlenül? Ezen múlik majd a bíróság ítélete. Mindenesetre a védelem szerint címkézett támogatás nincs.
Miért van még máig torzóban az uszoda?
Noha az eljárásnak nem része a tervezés a kivitelezés során felmerült hibák feltárása – azaz annak vizsgálata, hogy miért van máig torzóban a balmazújvárosi uszoda –, többször szóba került ez is. K. Imre azt mondta: a kivitelezésben voltak hiányosságok, a támogatási összeg a kivitelező szerint nem fedezte az építés költségeit, részben az anyagok, részben az építési költségek emelkedése miatt. – Azon lehet vitázni, hogy elegendő lett volna az uszoda befejezéséhez vagy sem, de be lehetett volna fejezni – jelentette ki. – Fel sem vetődött, hogy a megmaradt 200 millió forintból munkálatokat végezzenek? – kérdezte az ügyész. A vádlott emlékeztetett: a vállalkozók addigra már levonultak a területről. K. Imre abban bízott, hogy amint lesz új polgármester, újraindul az építkezés (azért állt le az építkezés, mert még Veres Margit idejében át akarták terveztetni az uszoda gépészetét egy gázerőmű miatt, és aztán már nem indult újra). A volt alpolgármester arra is emlékeztetett, hogy a polgármesterjelöltek akkoriban egyaránt a beruházás újraindításával kampányoltak. Hogy miért nem került sor újabb közbeszerzési eljárásra később, azt az ügyésznek és K. Imre védőjének is lesz alkalma megkérdezni majd a megválasztott ellenzéki Hegedűs Péter polgármestertől. A június végi tárgyalásra ugyanis tanúként idézi őt a Debreceni Járásbíróság.
Hogyan nyúlhatott át Kósa Lajos Tiba Istvánon?
K. Imre vallomásában kitért a 2018-as időközi polgármester-választásra, amelynek nyomán a Fidesz elveszítette előbb a városvezetői széket, majd egy évvel később a képviselő-testületi többségét is (a várost korábban uraló kormánypárt egyetlen egyéni mandátumot nyert a nyolcból). – Nagy meglepetésemre a Fidesz helyi elnökeként Tiba István nem engem jelölt polgármesternek. Nem volt rá vágyódásom, de mivel a polgármester-asszony így járt, mindenki azt gondolta, hogy én fogok indulni polgármesterjelöltként – idézte fel K. Emlékezetes, akkor a párton kívülről érkezett Nagy Tamás volt a Fidesz városvezető-jelöltje, de veszített Hegedűssel szemben. Ennek következtében K. Imre le akart mondani az alpolgármesteri tisztségéről. – Az időközi választás után azonban megkeresett a Fidesz debreceni illetőségű alelnöke (Kósa Lajos – a szerző megjegyzése), és jelezte: a következő választáson mindenképpen engem jelölnek. Elvállaltam, de elbuktam – mondta az egy évvel későbbi önkormányzati választás eredményéről.
