Nem tervezik az egészségügyben dolgozók ismétlő oltását szamárköhögés elleni szérummal – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a Népszavával. A szervezetet azután keresték meg, hogy súlyos incidens történt a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben: maszk nélkül hosszabb időt töltött a gyermekkardiológiai intenzív részlegen, a szívsebészeti beavatkozásra váró, illetve a műtéten már átesett főként újszülöttek között egy járványügyes, akiről később kiderült, hogy szamárköhögése van.
Az NNGYK most azzal érvelt: nem ismert olyan tudományos adat, amely azt bizonyítaná, hogy az egészségügyi dolgozók széleskörű oltása hatékony védelmet nyújtana a betegség terjedése ellen, illetve, hogy mindez milyen mértékű védelmet biztosítana az újszülöttek, csecsemők fertőzésének megelőzésére. A szervezet hozzátette: az tudományosan igazolt, hogy a felnőttkori ismétlő oltás kiváltotta védelem gyorsan csökken. Az ismételt újraoltások esetén ez a csökkenés még kifejezettebb, azaz az újraoltás viszonylag rövid távú védettséget ad. „Ezért az egészségügyi dolgozók kampányszerű oltása nem tervezett”. – Ám ha mégis indokolt, akkor a dolgozók oltásáról az intézmények egyedileg intézkedhetnek – tették hozzá. A lap ezután több kórházban is érdeklődött, tervezik-e dolgozóik szamárköhögés elleni újraoltását, ám mindenütt azt mondták: erre nincs forrásuk, amúgy is költségvetési felügyelő „segíti” a gazdálkodásukat. Úgy tudják: a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben történt incidens után, a kontaktuskutatást követően hozzáláttak az oltásigények felméréséhez és elrendelték az oltóanyag beszerzését is.
Az, hogy végül a csecsemők közül hányan betegedhettek meg a járványügyi ellenőr miatt, csak a két-négy hetes lappangási idő után derülhet ki. A veszély nagy: a csecsemők immunrendszere még kialakulatlan, és szamárköhögés elleni oltást is két hónapos korban kapnak először. Azaz az intézmény két szintjén lévő csecsemő és gyermekintenzív osztályon lévő kicsik gyakorlatilag védtelenek voltak.
