A 28 éves politikus akár be is tilthatja a gimnáziumokban a mobilhasználatot, miközben a TikTokon szerzi népszerűségét a fiatalok körében. Erősen rendpárti, aki számára fontos a nagyobb anyagi jólét és biztonság ígérete. Mi vár Franciaországra?
Van-e napi százhúsz késes támadás Franciaországban? Erről zajlik a vita jelenleg, miután a Nemzeti Tömörülés elnöke, Jordan Bardella programismertető hétfői beszédében bedobta a számot. Bardella kijelentéseire pedig most fokozottan oda kell figyelni, az előrehozott törvényhozási választások ugyanis jó eséllyel pártja győzelmét hozhatják majd.
A szélsőjobb felemelkedése évtizedekig tartott rémületben megannyi franciát, ennyire közel viszont még sosem voltak a korábban Nemzeti Frontként ismert párt győzelméhez. Persze, jóval radikálisabb volt a szervezet Jean-Marie Le Pen idején, de még lánya, Marine Le Pen kezdeti éveiben is. Azért a Nemzeti Tömörülés mostanra sem szelídült polgári jobbközép párttá, de már sokkal mérsékeltebb politikát képvisel, amelynek jele volt az is: egyértelműen felsorakozott a Hamász által megtámadott Izrael mellett. A palesztinok melletti kiállás jobbára a radikálbal üzenete lett, legyen szó kizárólag emberi jogi érvekről, vagy kőkemény Izrael-kritikáról is. Jordan Bardella, aki 2022 novemberében lett a Nemzeti Tömörülés elnöke, remekül megtestesíti ezt az irányt. Nemzetközileg viszont még mindig kevéssé ismert, sokan ma is csak Marine Le Pen pártjaként ismerik a hatalom felé tartó szervezetet.
Jordan Bardella mind stílusban, mind a megfogalmazott üzenetekben igyekszik fiatalítani. Miközben Jean-Marie Le Pen idején még a párt kifejezetten konzervatív jellegű politikát képviselt, és elsősorban régi vágású antiszemitákat tudott megszólítani, addig Marine Le Pen korszerűsítette a pártot, Jordan Bardella pedig ezt viszi tovább. De a késelős támadásokról szóló vita is jelzi, hogy a Nemzeti Tömörülés – mely az elmúlt években például a nyugdíjvitába állt bele élesen – ragaszkodik radikális rendpárti hangvételéhez. Annál is inkább, mert a biztonság iránti vágy az elmúlt években is erős közéleti hívószónak bizonyult, a párt pedig sikerrel lovagolta meg a muszlimokkal/iszlámhívőkkel kapcsolatos félelmeket, illetve a külvárosi erőszakot aggodalommal figyelők érzéseit.
Bardella hétfői beszédében így – forrás megadása nélkül – említett napi százhúsz késes támadást, és kötötte össze Gérald Darmanin belügyminisztert a közbiztonság hiányával. A sajtó persze igyekezett az állítások után menni, de a cáfolat ellenére a hasonló üzenetek gyakran jól átmennek, pozitív fogadtatásra találnak. A BFMTV által megszólaltatott biztonságpolitikai tanácsadó, Guillame Farde azt mondta, következetlenek az állítások, és egyetlen friss tanulmány sem tesz lehetővé hasonló számszerűsítést. Ha késsel végrehajtott terrortámadásról van szó, 2023-ban két ilyen volt Franciaországban, 2022-ben pedig egy sem. Ha általánosságban van szó késes merényletekről, 2023-ban 1010-et rögzítettek, ami átlagosan napi 2,76 emberölést jelent. Ha általánosságban beszélünk egy gyilkosságról, terrorista kontextus nélkül, 2023-ban 1010 támadást rögzítettek ugyanezen forrásból. Ez átlagosan napi 2,76 emberölést jelent, ami messze van a Jordan Bardella által említett napi 120 támadástól, főleg úgy, hogy az 1010 támadásnak nem is mindegyikét késsel követték el. A gyilkossági kísérletek pedig nem szerepelnek az adatbázisokban, sem a rendőrségi aktákban. Szándékos testi sértés átlagosan napi 470 fordul elő, de itt nem lehet tudni, ezek közül mennyit követtek el késsel. Mindenesetre az utóbbi szám így sem megnyugtató persze, így nem meglepő, hogy Bardella sikeresen tud hatni a biztonságukat féltő franciák hangulatára.
A 28 éves pártelnök közben abszolút megtestesíti a modern szélsőjobbot: milliós nézettségű TikTok-videókban kommunikál, jelenleg ő is a platform legnépszerűbb francia politikusa. Szándékosan a leegyszerűsített, közérthető üzenetekre megy, és – ahogy mondjuk jó tíz éve az osztrák szélsőjobb akkori sztárja, Heinz-Christian Strache – fontos számára a humor, a szórakoztatás is. Bardella, miközben például sokkal nagyobb szigort vezetne be az iskolákban, és korlátozná a mobiltelefon használatát, mégis rendkívül népszerű az ezeket az eszközöket folyamatosan használó fiatalok körében.
Jordan Bardella hétfői bejelentésén a helyreállítás programjáról beszélt. Tette mindezt Marine Le Pen társaságában, akit a 2027-es elnökválasztás természetes jelöltjének neveztek, továbbá a republikánus Eric Ciotti társaságában. A hagyományos francia jobboldalon belül nagy visszhangot váltott ki, hogy Ciotti a Nemzeti Tömörüléssel való összefogás mellett állt ki. Sokan elhatárolódtak az ötlettől, a republikánusoknak viszont egyre kevesebb választásuk van – csak a Nemzeti Tömörüléssel való közösködés vezetheti őket a hatalomba. Ami persze járhat azzal is, hogy még tovább mérséklődik a szélsőjobbra sorolt párt, de ahhoz is, hogy a republikánusok kénytelenek engedni fontos kérdésekben.
Bardella programadó beszéde irányadó a személyiségét, illetve a Nemzeti Tömörülés jelen állapotát és prioritásait illetően is. Említésre méltó például, hogy a program legsürgetőbbnek azt tekinti, ami júliusban következik. A politikus azt mondta, ha július 7-én megszerzi az abszolút többséget, és miniszterelnökké választják, rendkívüli parlamenti ülést hívna össze, hogy ott csökkentsék az energiával kapcsolatos összes termék általános forgalmi adóját. Újratárgyalnák az áramárak európai szintű meghatározásainak szabályait is – olvasható a Le Figaro cikkében. Eltörölnék továbbá a szolgálatba visszatérő nyugdíjas orvosok és ápolók munkajövedelmének adóját.
Bardella tehát leginkább a megélhetési kérdéseket tartja szem előtt, továbbá következetes a rendpárti irányt tekintve is. A parlament nyári összehívása szerinte azt is kell szolgálja, hogy büntetési minimumokat állapítsanak meg a visszaeső elkövetők, a közfeladatot ellátó személyek ellen támadók és a kábítószer-kereskedelemben érintettek számára. Kiskorú bűnözők vagy visszaesők szülei esetében pedig szükséges szerinte a családi pótlék felfüggesztése. A bevándorlási törvény módosítása előírná a földhasználati jogok eltörlését, a családegyesítés korlátozását, a kiutasítás megkönnyítését és az illegális tartózkodás bűncselekményesítésének visszahozását.
A Nemzeti Tömörülés az elmúlt években harciasan támadta a nyugdíjkorhatár kitolásának politikáját. Bardella most is érintette a témát, és azt mondta: a franciák, akik húszéves koruk előtt kezdtek dolgozni, és negyven év szolgálati idővel rendelkeznek, hatvan éves korukban mehessenek nyugdíjba. A Marine Le Pen által 2022-ben javasolt reform nagy részét viszont később hajtanák végre.
Bardella számára fontos a munkanélküli-biztosítási reform visszavonása, ahogy a „megtámadott vagy fenyegetett” köztisztviselők védelmének megerősítése is, ahogy a szociális juttatások folyamatos ellenőrzése. A pártelnök betiltaná a mobiltelefonokat a gimnáziumokat, kötelezően magázódni lehetne csak a tanárokkal, és akár az egyenruha bevezetése is felmerülhet. A stratégiai pozíciókat a franciáknak tartanák fel, kettős állampolgárokat nem is lehetne ezekben a munkakörökben alkalmazni.
Ahogy a fentiek mutatják tehát, Bardella sok mindent igyekszik ajánlani a munkásosztálynak. A párt viszont továbbra sem ragad le annyinál, hogy nagyobb anyagi és fizikai biztonságot ígér a sokszor mellőzött rétegeknek. A Bardella-féle politikának is ugyanúgy része a bűnbakok kijelölése és szigorúbb büntetése, az erősen rendpárti politika és a szabadság visszametszése egy sor területen.
