Kampányhajrához érkezett Grúzia (Georgia), ahol október 26-án tartják a parlamenti választásokat. Múlt vasárnap a helyi civil szervezetek egy nagyszabású mozgósító demonstrációt szerveztek „Georgia az Európai Uniót választja” mottóval, és a rendezvényen becslések szerint több mint százezer fő volt jelen. A szombati választások a szokásosnál is komolyabb téttel bírnak, annak eredménye évtizedekre meghatározhatja az ország jövőjét, annak további orientációjával és fejlődésével együtt.
Jól érezhető a levegőben a választások közeledte, a szokásosnál többen hajlandóak politikai témákról beszélni. Mindez megnyilvánult a múlt vasárnapi demonstráción is, amelyre a város több pontján gyülekeztek a résztvevők, majd együtt vonultak a városközpontban lévő Szabadság térre. A drónfelvételek segítségével készített számítások szerint több mint százezer fő volt jelen. A résztvevők vegyes korosztályt képviseltek, de észrevehetően sok fiatal is elment. Az ellenzék jelentősebb pártjai és koalíciói is képviseltették magukat az eseményen, sőt az ország köztársasági elnöke, Salome Zourabichvili is ott sétált a tömegben – ő az elmúlt idők feszült belpolitikai helyzetében a kormányellenes erők vezéralakjaként lépett fel. Az elnökasszony az est egyedüli politikai felszólalója volt, és arról beszélt, hogy „semmi sem fontosabb a szabadságnál és a békénél”. Amellett, hogy a választások és tüntetés fontosságát hangsúlyozta, moldovai és ukrán kollégáihoz is szólt: Maia Sandu számára választási győzelmet és az EU-tagságról szóló népszavazás sikerét kívánta, majd Volodimir Zelenszkijnek azt üzente, a grúzok tudják, hogy Ukrajnában értük is harcolnak, és biztosan kitartanak a győzelemig. Reményét fejezte ki, hogy a három ország együtt csatlakozik majd az Európai Unióhoz.
Az elnökasszony még a nyár elején egy közös platformot hozott létre a demokratikus ellenzék számára, hogy az alapot adhasson egy választások utáni kormánykoalíció létrejöttéhez az ország számára elengedhetetlen reformok és a demokrácia visszaállítása érdekében. Ez a „Georgian Charter”, amelyet a választásokon résztvevő négy legjelentősebb ellenzéki erő, három koalíció és további egy párt is aláírt, mint a választások után követendő akciótervet.
Az említett reformokra szükség is lesz, ugyanis a múlt héten az Európai Tanács egyhangúlag leállította az ország uniós csatlakozási folyamatát. Történt mindez a 27 tagállam egyetértésével (Magyarországgal is támogatta a döntést annak ellenére, hogy eddig többször vétóztak a grúziai kormányt védve), mert komoly aggályok merültek fel a kormány Nyugat- és Európa-ellenes retorikájával kapcsolatban. Felszólították továbbá a Grúz Álom párt vezette kormányt, hogy az európai integráció alapelveivel összhangban fogadjon el demokratikus, átfogó és fenntartható reformokat.
A kormánypárt egyébként úgy kommentálta a vasárnapi demonstrációt, hogy az „LMBTQ Pride felvonulás” volt. Ezután ugyanazon a helyszínen szerdán megtartották a saját kampányzáró rendezvényüket, amelyre buszok százaival hoztak embereket vidékről, köztük nagy számban közalkalmazottakat. Ellenzéki aktivisták Guria régióból kaptak felvételeket arról, hogy a helyi önkormányzati hivatalok teljesen üresek voltak ezen a napon. A fővárosba érkező és parkoló rengeteg busz teljesen megbénította a közlekedést. Megfigyelhető volt továbbá, hogy a vasárnapihoz képest sokkal idősebb korosztály volt jelen, illetve a rendezvény végével kevesen indultak haza a fővároson belül, így a tömegben arányaiban kevesen voltak Tbilisziből.
A Grúz Álom kampánytémái a migráció kivételével (amely kissé mást jelent a Dél-Kaukázus területén) a Fideszével megegyezőek. A kampányuk fő üzenete a „háború vagy béke”, szerintük csak a kormánypárt tudja megőrizni az ország békéjét, és ha az ellenzék kerülne hatalomra, azonnal háborúba keverednének Oroszországgal. Az ellenzék szerintük nyugatról finanszírozott külföldi ügynökökből áll, a konfliktusokért egy rejtélyes és nem pontosan beazonosított „globális háborús párt” a felelős, akik egy második frontot akarnak nyitni Ukrajna mellett, és akik „veszélyeztetik az ország tradicionális értékeit”, az ellenzékből pedig egy bábkormányt akarnak csinálni. A Grúz Álom alapítója és elismert vezetője az ország legnagyobb oligarchája, Bidzina Ivanishvili. Ő és a kormánypárt számos magas rangú képviselője addig mentek el, hogy minden alkalommal kijelentik: választási győzelmük esetén betiltják a demokratikus ellenzéket. Irakli Kobakhidze miniszterelnök név szerint felsorolta azokat az ellenzéki pártokat, amelyeket a választások után fel akarnak számolni, minden megnyert parlamenti mandátumot elvéve tőlük. Ezek a pártok a legjelentősebb nyugat-barát ellenzéki erők, akiknek minden esélyük megvan a parlamentbe jutásra.
Az ellenzéki pártok és koalíciók a kormánypárttal ellentétben főként pozitív hangvételű kampányt folytattak. Céljuk a belföldi reformok, valamint az ország egyenlőbbé és élhetőbbé tétele mellett az, hogy Grúzia 2030-ra kész legyen csatlakozni az Európai Unióhoz. Szombati sikerükhöz a kulcsot a választópolgárok mobilizálásában és a diaszpóra nagyszámú részvételében látják.
Hogy az ország a jelenlegi kormány alatt merre tart, jól jelzi egy hétvégi eset: Tbiliszi repülőtéren feltartóztattak egy, a szombati választásokról tudósítani akaró cseh-amerikai kettős állampolgárságú újságírót. A cseh külügyminisztérium közlése szerint Ray Baseleyt őrizetbe vették, miután „indoklás vagy további magyarázat nélkül” megtagadták tőle a belépést Grúziába. A riporter korábban a Forum24 online cseh hírportálnak dolgozott és rendszeresen tudósított Grúziából és Ukrajnából. A hatóságok elvették a mobiltelefonját és személyes tárgyait, családjával is csak több mint fél nappal azután beszélhetett, hogy őrizetbe vették. Egyébként a grúz hatóságok tagadták, hogy korlátozták volna az újságíró szabad mozgását, miközben a cseh konzul a reptéri fogdában látogatta meg őt. Az újságírót 36 óra elteltével feltették egy Varsóba tartó gépre, így elhagyta Grúziát.
A Magyar Hang is a helyszínen tervez forgatás és riportkészítést a választások idején – a kollégáink csütörtök délután indultak Tbiliszibe, ám a fentiek alapján kérdéses, hogy egyáltalán beengedik-e őket az országba annak ellenére, hogy a grúz Országos Választási Bizottság emailben megadta az akkreditációt.
