Megszavazta a Pest Megyei Közgyűlés a gödi Samsung-gyár iparűzési adójának megkétszerezését. Az üzem területe 2020-tól egy kormányrendelet miatt különleges gazdasági övezetnek számít, így az arra irányuló adóterheket nem a gödi önkormányzat, hanem a megyei önkormányzat szedheti be, jelentősen csökkentve ezzel a városi költségvetést. Az akkori, fideszes többségű megyei közgyűlés 1%-ra csökkentette a Samsung iparűzési adóját.
A kormány a terület átminősítését a járványhelyzetre hivatkozva bevezetett veszélyhelyzeti kormányzás miatt tehette meg. A városi önkormányzat – alkotmányjogi panasszal élve – kérte az Alkotmánybíróságot, hogy nyilvánítsa alaptörvény-ellenesnek a rendeletet. Az Ab végül ennek nem adott helyt, de azt kimondta, hogy az államnak kompenzálnia kell a várost olyan mértékben, hogy az akkor még ellenzéki vezetésű gödi önkormányzat képes legyen ellátni a feladatait.
A helyzet azóta megváltozott: Göd polgármestere jelenleg a fideszes támogatással megválasztott Kammerer Zoltán, aki a 2023. májusában tartott időközi választáson került a városvezetői székbe a leadott szavazatok 58 százalékának megszerzésével, s idén 73-27 arányban győzött DK-s kihívójával szemben. Az időközi választásra a korábbi polgármester, a momentumos Balogh Csaba lemondása miatt volt szükség, aki – leegyszerűsítve – azért kényszerült erre a lépésre, mert nem tudta egyben tartani maga mögött az ellenzéki koalíciót. Kammerer polgármesterként akkor vált országosan ismertté, amikor megválasztása utáni első, az ATV-nek adott interjújáról egyszerűen kisétált, miután a csatorna riportere az akkumulátorgyárral kapcsolatban felmerült aggályokról kérdezte.
Az üzemről ugyanis több alkalommal kiderült, hogy környezetkárosítóan működik, és rendszeresek az ezzel kapcsolatos szabálysértései. Működése óta 35-ször birságolták meg különböző iparvédelmi szabályok megsértéséért, valamint a törvényileg kötelező veszélyességi övezeteket sem jelölték ki a terület körül. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a gödi levegőt jelentős mértékben szennyezi az akkumulátorgyár, a szén-dioxid kibocsátás jelentősen megnőtt a térségben, a nikkel és a kobalt munkahelyi levegőben mért koncentrációja a megengedett határérték tíz- és hússzorosa is volt, s magzatkárosító anyagokat is kibocsátott az üzem. Idén májusban a Göd-ÉRT egyesület többek között ezekre a szempontokra is hivatkozva megtámadta a gyár működési engedélyét. A Budapest Környéki Törvényszék helyt adott a civilek indítványának, és átmenetileg visszavonta az üzem környezethasználati engedélyét. A döntés azonban hiába született meg, egyik kormányzati szerv sem szerzett érvényt az eredményének, így a gyár továbbra is az addigi módon üzemelt. Az LMP néhány képviselője és aktivitája ezután a gyár bejáratainak lezárásával demonstrált, de a rendőrség közbeavatkozása véget vetett az akciónak. Ugyan a környezethasználati engedélye továbbra is felfüggesztés alatt áll, a gyár további csarnokokkal bővül. Ez utóbbit még Kammerer Zoltán polgármester is elfogadhatatlannak minősítette a választásokat megelőzően, az idén júliusban kiadott bővítési engedélyek ellen mégsem tiltakozott.
A környezetkárosítást érintő problémák tehát továbbra sem szűntek meg, az iparűzési adót pedig továbbra is a megyei önkormányzatnak fizeti a Samsung, ennek mértéke viszont meg fog változni. Ez azért következhetett be, mert az idei önkormányzati választáson elveszítette többségét a kormánypárt a megyei közgyűlésben, így a 46 fős testületben 21 fővel képviselteti magát a Fidesz, 10-zel a Momentum, 8-cal a Mi Hazánk és 7-tel a DK. Így a Momentum többséget tudott szervezni az iparűzési adó növelésére tett javaslata mögé. A módosítást, amely visszaállítja a dél-koreai cég adóterhét 2 százalékra, a kormánypárt képviselőin kívül minden frakció megszavazta, így az üzemnek 2025-től már nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a közterhekhez.
