Csehország és Magyarország került elő leggyakrabban, amikor az EU pénzügyi érdekei miatt, az uniós források felhasználása kapcsán fejtették ki aggodalmukat az Európai Parlament plenáris ülésén. A költségvetési ellenőrzési bizottság elnöke, a német Monika Hohlmeier meg is említette az egyik tipikus jelenséget: egypályázós közbeszerzéseket írnak ki, melyet aztán a döntéshozók ismerősei, barátai nyernek.
Hohlmeier szerint egységes fogalomrendszerre van szükség, készül is egy erre vonatkozó jogszabály. Ennek alapján kell majd meghatározni, hogy mi a rendszerszintű korrupció, aztán pedig gyors, preventív intézkedések kellenek – de ezek hiányoznak. Különösen nagy gondnak nevezte, ha a nemzeti irányítási rendszer nem működik – általában ezt szokták a legfőbb kifogásként felhozni a magyar gyakorlattal szemben. Monika Hohlmeier Csehországot nevesítette, szerinte nem szabad megengedni, hogy Andrej Babis miniszterelnök közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vállalatoknak uniós források jussanak.
Viola von Cramon-Taubadel zöldpárti politikus arról beszélt, hogy az EU oligarchákat finanszíroz EU-s pénzből és ezeknek csak egyike a cseh miniszterelnök. Úgy véli, hogy fontos szerepe lesz az Európai Ügyészségnek, ehhez azonban több pénz kell és az ügyészség költségvetését meg kell duplázni. A csehek tagjai az ügyészi szervezetnek, Magyarország nem.
Hatalmas a felháborodás Brüsszelben Kovács Zoltán botránya után | Magyar Hang
Többen beszéltek arról, hogy alapvető gond van az EU felépítményével, de csak a tüneteket tudják kezelni, az okokat nem. A csalást úgy lehet leküzdeni, ha a rendszert is átalakítjuk, tették hozzá. Ezzel nem értett egyet mindenki, a mezőgazdasági és a kohéziós alapok 95, illetve 98 százalékát ugyanis rendben használták fel.
Gyöngyösi Márton jobbikos politikus viszont azt mondta, hogy ellentétben a nagy ideákkal, a korrupció melegágyává váltak a mezőgazdasági és strukturális alapok, a döntéshozók pedig tudják ezt. Nem a versenyképesség ösztönzése történik, a rendszer tele van kiskapukkal, a reformokat pedig a döntéshozók szabotálják – mondta a magyar EP-képviselő.
A fideszes Deutsch Tamás azonban Gyurcsány Ferenc nevének kimondása nélkül „gyurcsányozott”: szerinte először az uniós intézmények működési gondjain kellene segíteni, mert jelenleg olyan személy is kap uniós támogatást, akinek felesége EP-képviselő, ő maga pedig ellenzéki pártvezető Magyarországon. Ez kizárásos alapon csak a Gyurcsány-Dobrev házaspár lehet.
Rónai Sándor, a DK politikus felszólalásában arra emlékeztetett, hogy oligarchavilág épült ki több országban, ahol a politikusok a gazdasági élet meghatározó szereplői. Figyelmeztetett, nem szabad arra várni, hogy ezek a kormányok majd együttműködnek az EU-val. Kitért arra is, hogy közben a polgárok kétszer fizetnek, egyszer, amikor adóznak és egyszer, amikor a EU-s büntetést kifizettetik velük. Azt javasolja, hogy adják a támogatást közvetlenül az érintetteknek, a korrupt politikusok pedig feleljenek saját vagyonukkal.
