Őszig, egészen pontosan november 25-ig meghosszabbíthatja a veszélyhelyzetet a kormány, vagyis további több mint fél évig a kabinet rendeletekkel hozhat döntéseket. A Semjén Zsolt által benyújtott javaslatot az Országgyűlésben a Fidesz és a KDNP képviselői, valamit a kormánypártokkal rendre együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő támogatta, míg az ellenzéki politikusok ellene voksoltak.
Semjén Zsolt indoklása szerint az Ukrajnában zajló orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet. A humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek kivédéséhez pedig a kormánynak „továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét”.
Magyarországon 2020 márciusa óta van hatályban valamilyen veszélyhelyzet, amely lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy rendeletekkel hozhasson meg döntéseket. Elsőként a koronavírus-járvány miatt döntött az Országgyűlés veszélyhelyzet kihirdetéséről, majd a tavaly megválasztott kormány első intézkedései között bővítette a veszélyhelyzetek elrendelésének lehetőségét és így létrejött a háborús veszélyhelyzet, mint új jogrend. Ennek érdekében még az Alaptörvényt is módosították. A kormány – immár az új alkotmányos szabályok szerint – az Ukrajna területén dúló fegyveres konfliktusra, a humanitárius katasztrófára tekintettel és ezek magyarországi következményeinek elhárítása érdekében új veszélyhelyzetet hirdetett ki, az erről szóló törvény 180 napos határideje május végén jár le május végén, ez hosszabbították most meg.
