Őszi erdő Sátorosbánya közelében (Fotó: MTI/Komka Péter)
Megszavazta az Európai Bizottság az Erdőirtásmentes Termékek Rendelet egyéves halasztását. Így tehát további egy évig lehet értékesíteni az EU-ban az olyan termékeket, amelyek erdőirtott területekről származnak. Kun Zoltán erdész, élővilág- és tájvédelmi szakértő szerint a javaslat mögött az ipar érdekei állnak.
Az Európai Bizottság megszavazta a napokban az Erdőirtásmentes Termékek Rendelet (EU Deforestation Regulation – EUDR) egyéves halasztását. A rendelet eredeti célja, hogy biztosítsa: az EU-ban értékesített termékek ne olyan területekről származzanak, amelyeken erdőirtás történt. A halasztás értelmében tehát a termékek további egy évig származhatnak erdőirtott területekről.
Kun Zoltán erdész, élővilág- és tájvédelmi szakértő, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége elnöke szerint a – most elhalasztott hatályú – rendelet azt jelenti, hogy az Európai Unió piacára csak olyan termékek kerülhetnének a jövőben, amelyek esetében a vásárlók, fogyasztók tudják, hogy nem kapcsolódnak erdőirtáshoz, vagy az erdők állapotromlásához. Ez tulajdonképpen nem egy új jogszabály, korábban volt az EU-nak egy rendelete, ami azt szabályozta, hogy nem kerülhet a piacra illegálisan kivágott fa. Ezt bővítették volna ki arra, hogy már nem csak illegálisan kitermelt, hanem olyan fa sem, ami úgy „keletkezett”, hogy erdőirtáshoz, vagy erdőállapot-romláshoz kapcsolódik. Sőt, ez több termékcsoportot is jelentett, az egyik a faanyag maga, de ilyen volt a kakaó, szója, pálmaolaj, gumi és a szarvasmarha is (már amennyire a szarvasmarha termék – a szerk.) – a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) felsorolása szerint. A szarvasmarha például jelen esetben azt jelenti, hogy a rendelet hatálya alá tartozó állatállomány etetésére használt takarmányt nem szabad erdőirott területen megtermelni.
Az eredeti elképzelés szerint a rendelet idén december 30-án idén lépett volna hatályba. Az unió Kun Zoltán szerint az ipari lobbi hatására adott be a halasztási javaslatot. Az ipari lobbi arra hivatkozott, hogy kevés volt az idő a jogszabályban előírt feltételek teljesítéséhez. Ez a magyar szakember szerint olyan, mintha egy erőszaktevő arra hivatkozna, hogy még egy évig akar erőszakolni, de nem tud felkészülni arra, hogy azonnal abba kellene hagynia az erőszaktevést. – Ez egy teljesen fals helyzet – mondta a Magyar Hangnak Kun Zoltán.
Az EU közben létrehozta az erdőirtás szempontjából „kockázatmentes” országok új kategóriáját a meglévő három kategória – „alacsony”, „normál” és „magas” kockázat – mellett. A „kockázatmentes” kategóriába sorolt országokra, amelyek stabil vagy növekvő erdőterület-fejlődéssel jellemezhetőek, lényegesen kevésbé szigorú követelmények vonatkoznak majd, mivel az erdőirtás kockázata elhanyagolható vagy nem létezik. Az EU területén a II. világháború óta egyértelműen növekedett az erdőterület, de Kun Zoltán szerint ez a jogszabály nem tesz különbséget az erdők állapotromlása és az erdők eltűnése között. Szerinte ez óriási hiba. Mert az, hogy Európában növekedett a papíron erdőként jegyzett, vagy statisztikákban erdőként nyilvántartott területek aránya, az nem jelenti azt, hogy ezek az erdők jó állapotban vannak. Köznapi hasonlattal élve erről a szakember azt mondta, olyan, mintha egy bulimiában szenvedő embert meggyógyítanának, elkezdene enni és az egészségét egyetlen mérőszámmal mérnék: hogy növekedik-e a súlya. Holott lehet, hogy egy idő után túlsúlyos lesz és egyéb betegségek jelentkeznek nála.
Ha azt mérjük kizárólag, hogy a statisztikailag erdőként nyilvántartott területek mértéke növekszik-e, az nem nyújt arról információt senkinek, hogy ezeknek az erdőknek milyen a minősége. És erre a szakértő szerint legjobb vagy inkább legrosszabb példa Magyarország. Nálunk növekedett ugyan az erdőterület, de a magyar erdőkből csak 355 hektár a természetes erdő, ami az összes erdőterület mindössze a 0,018 százaléka. Tavalyi adatok szerint ennél 64-szer nagyobb területet foglaltak el az erdeinket veszélyeztető invazív fafajok (22 943 hektár) és majdnem 1300-szor nagyobb területet az észak-amerikai fehér akác (458 296 hektár). Az erdeink durván 20 százaléka természetszerű erdő, és az erdőkké nyilvántartott fával, fás szárú növénnyel borított területnek 25 százaléka az említett fehér akác. Érdemes itt megjegyezni – tette hozzá az erdész, a Greenfón november 7-én megjelent cikkére utalva –, „Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2014-ben büszkén jelentette be, hogy a magyar akácfa (sic!) hungarikum lett”.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslése szerint 1990 és 2020 között 420 millió hektár erdő – az EU területénél nagyobb terület – veszett oda az erdőirtás miatt – olvasható az Európai Parlament honlapján. Az uniós fogyasztás a globális erdőirtás mintegy 10 százalékáért felelős. Ennek több mint kétharmadát a pálmaolaj és a szója teszi ki. Saját összefoglalója szerint az EP által 2023. április 19-én elfogadott, és most halasztott hatályú erdőirtási rendelet célja az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése elleni küzdelem azáltal, hogy megakadályozza az uniós fogyasztását a már felsorolt termékeknek, amelyek előállításához erdőirtás kapcsolódik.
