Ahogy az elmúlt hónapokban nem először, ezen a hétfőn is rosszul kezdte a hetet a forint. A hajnali negyed háromkor mért, éppen csak 413 forint alatti euróárfolyam délelőttre csaknem két forintot veszítve értékéből 415,15-ös árfolyamig gyengült, ami kétéves csúcsot jelent, és nemzeti valutánk azóta sem tud jelentősen erősödni. Gyengeségét jól mutatja, hogy a lengyel zlotyval szemben is folyamatosan veszít értékéből, de az angol fonttal szemben mért 501 forint feletti árfolyam is közelíti a két éve elért 502,9 forintos árfolyamcsúcsot.
Mindez nem nagy meglepetés azt követően, hogy pénteken a legnagyobb hitelminősítő intézet, a Moody’s Investors Service – röviden a Moody’s – egyelőre ugyan nem minősítette vissza a magyar szuverén adósbesorolást, figyelmeztető azonban, hogy negatívra rontotta a kilátásokat. A hitelminősítő magyarázata szerint a magyar intézmények és a kormányzás minősége veszélyeket rejt magában, ami kétségeket vet fel a forinttal kapcsolatosan. Intézményi bizonytalanságként említik a jogállamiság betartásával, a civil társadalommal szembeni beavatkozással, valamint a központi bank függetlenségével és a monetáris finanszírozással kapcsolatos aggályokat. Ugyanakkor nem látják a kormány azon igyekezetét, hogy el szeretné érni a legjobb minősítéssel jellemzett, azaz legkedvezőbb feltételekkel érkező források, az uniós támogatások felszabadítását. Annak veszélyét is megemlítik, hogy a felfüggesztett források mellett bizonyos összeg véglegesen elveszhet az ország számára. Az uniós pénzek elérésével kapcsolatos kétségek jelentőségét az adja, hogy megszerzésük vagy elvesztésük a pénzügyi piacok számára fontos jelzéssel bír. Bizalmukat növeli az uniós források megszerzése, ami egyben a kedvezőbb hitelek elérését is jelentheti. Növeli viszont a kockázatokat, hogy a magyar gazdaság gyenge teljesítménye miatt csökken az ország bevételtermelő képessége, továbbra is függ az orosz energiahordozóktól, miközben az állami kiadások növekedése várható, amely a költségvetéssel kapcsolatos kétségeket is erősíti. Mindez együttesen nem tett jót a forintnak, és nagy kérdés, hogy mire jut a násik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings az e hét pénteken várható második 2024-es felülvizsgálatában. A Fitch legutóbbi, júniusi döntésében az elmúlt másfél évhez hasonlóan negatív kilátással adta meg a minősítést. Akkor még 400 forint körül jegyezték a forint/euró árfolyamot, vagyis azóta mintegy 3-4 százalékot gyengült nemzeti valutánk.
Egyre több magyar menekül a forinttól
Ha a kormány nem teszi, az euró akkor is „bevezeti” önmagát. Bod Péter Ákost és Virovácz Pétert kérdeztük.
– A mostani forintgyengülés több hatás eredőjével magyarázható. Egyrészt a dollár euróval szembeni erősödése automatikusan hozta a forint gyengülését, azonban azt is észre kell venni, hogy nemzeti valutánk a régiós valutákkal szemben is veszített értékéből. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ebben szerepe van a Moody’s pénteki döntésének. Én azonban óvatos lennék ezzel kapcsolatosan, hiszen a mostani negatív kilátáshoz fűzött magyarázat semmi újdonságot nem tartalmazott, ami meglephette volna a befektetőket – mondta lapunknak az ING Bank vezető gazdasági elemzője. Virovácz Péter a mostani gyengülést okozó másik tényezőt inkább abban látja, hogy a Moody’s pénteki döntése a befektetők számára azt vetítheti előre, hogy a Fitch pénteken várható döntése is negatív lesz. Annál is inkább logikus várakozás ez, mert a hitelminősítő 24 hónapja negatív kilátással jegyzi a szuverén magyar adósságot. Tehát nem lenne óriási meglepetés a visszaminősítés. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy még ebben a kedvezőtlen esetben is a befektetésre ajánlott kategóriában maradhatunk.
– Bár én nem tartom valószínűnek a Fitch visszaminősítését, annak esetleges bekövetkezése magyarázhatja a befektetők félelmét, hiszen ez esetben már két hitelminősítőnél is egy szinttel vagyunk csak a bóvli felett. A konzervatív befektetők, például a nagy nyugdíjalapok ugyanis ez esetben megszabadulnának forint papírjaiktól, ami eladási hullámot indíthat. Ha tehát valóban ez a gondolkodás magyarázza a mostani gyengülést, és ha nem minősít vissza a Fitch pénteken, akkor a forint árfolyama visszaerősödhet a 412 körüli árfolyam környékére.
Megállíthatatlan a forint gyengülése – elemzőket kérdeztünk a várható folyamatokról
Egyre többen aggódnak forintban tartott pénzük miatt. Virovácz Péterrel, Róna Péterrel és Csaba Lászlóval beszélgettünk arról, mi várható.
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, a jövő évben ezzel együtt a forint további folyamatos gyengülésére számít. Nem látszik ugyanis, hogy a kormányzati gazdaságpolitika felelős döntéshozói kézzel-lábbal tiltakoznának a gyengülés láttán. Hozzátette, alapforgatókönyve szerint marad a trendszerű forintgyengülés, és a jövő évben a mostani szinthez képest 2-3 százalékot veszít majd értékéből a forint, vagyis a 410-420-as forint/euró sáv felső széléhez közelít majd. Várhatóan ugyanis magasabb lesz az infláció, mint az euróövezetben, ami önmagában is gyengíti a forintot. A 2026-os választást megelőzően pedig nagyon sok a bizonytalanság, amit nem kifejezetten szeretnek a befektetők. A költségvetés körüli bizonytalanságok szintén ebbe az irányba mutatnak, végül azt sem lehet tudni, hogyan fogadják a pénzpiacok Varga Mihályt a jegybank élén, mennyire bíznak tevékenységében.
