Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn délelőtt fogadta Szijjártó Pétert és négyfős kíséretét Moszkvában, a mintegy negyedórás találkozót élőben közvetítették a magyar külügyminiszter Facebook-oldalán. A Telex tudósítása szerint a megbeszélést Lavrov kezdte, s az első három percben arról beszélt, hogy Oroszország nagyra értékeli Orbán Viktor „független politikáját”, azt mondta, látják Magyarország őszinte erőfeszítéseit a béke helyreállításáért, kifejtette, hogy szerinte tartós növekedés van az orosz és a magyar gazdaságban is.
A videó alapján ezután a magyar külügyminiszter beszélt, körülbelül 3 percig arról, hogy fokozni kell a magyar kormányzat békemissziójának erőfeszítéseit az ukrajnai háború minden eddiginél súlyosabb eszkalációs kockázata miatt, és szerinte nyitva kell tartani a diplomáciai csatornákat.
Ezután újra az orosz külügyminiszter vette át a szót, és a következő, nagyjából tíz percben – írja a Telex – már nem is adta át Szijjártónak, vagyis csak Lavrov beszélt. Az orosz külügyminiszter visszatért az ukrajnai helyzetre, és hosszan beszélt arról, hogy aki a béke ellen emel szót, az még a saját népe érdekeit sem képviseli, azt mondta, Kína, Dél-Afrika és több arab ország részéről látnak Orbán Viktor békemissziójához hasonlót. Lavrov ezután arról beszélt, hogy csorbult azoknak az orosz embereknek az anyanyelvhez, valláshoz, információhoz való joga, akiket Kijev terroristának nevezett.
„Azt gondolom, hogy ez az elsődleges oka annak, hogy ezeknek az embereknek a jogait védelmeznünk kell” – mondta Lavrov, aki rezsimnek nevezte az ukrajnai vezetést. A Telex megjegyzése szerint a videón érzékelni lehet a feszült hangulatot, Lavrov szavai közben ezen a ponton Szijjártó Péter nagyot kortyolt az italából.
„Azt gondolom, hogy a nyugati diplomácia, legyen a NATO, az EU vagy az USA diplomáciája, az emberi jogokra csak akkor terjed ki, ha nem az Ukrajna területén élő oroszokra terjed ki. Mi lesz azokkal az oroszokkal, akik Ukrajna területén élnek, és akiknek a jogai csorbulnak? Ez a fajta hozzáállás, ez a kettős mérce egyenlő egy olyan politikai szándékkal, ami minden orosz ellen irányul” – mondta Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint ennek elsődleges oka, hogy a NATO egyre inkább keletre húzódna, és szeretné bevonni Ukrajnát a szövetségbe. „Ez a kontextus közvetlen katonai fenyegetést jelent Oroszország számára” – mondta az orosz diplomácia vezetője, hozzátéve, hogy Putyin elnök kifejezte, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása nem elfogadható Oroszország számára.
Utóbb Szijjártó Péter már arról posztolt, hogy az amerikai adminisztráció döntése a Gazprombank szankciós listára helyezéséről nehéz helyzetbe hozza az orosz energiaforrásokat használó közép- és délkelet-európai országokat, köztük Magyarországot is. „Ma Alexander Novak energetikáért felelős miniszterelnök-helyettessel és a nagy orosz energia cégek vezetőivel ültünk össze a probléma megoldása érdekében. Jó hír, hogy az orosz partnerek arról biztosítottak minket, hogy teljes mértékben elkötelezettek és érdekeltek az együttműködés és a szállítások folyamatosságának fenntartása mellett” – írta.