Meg kell újítani az e-kereskedelem adózással, fogyasztóvédelemmel és informatikai biztonsággal összefüggő jogszabályi környezetét az Európai Unióban és Magyarországon, ugyanis hosszú távon az internetes értékesítés tartós növekedésére lehet számítani, ami egyet jelent az elektronikus fizetési rendszerek, a logisztikai szolgáltatások és a szállítmányozási ágazat fejlesztésével – olvasható az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken kiadott elemzésében.
A 2010 és 2018 közötti időszakot figyelembe vevő, MTI által is idézett elemzés megállapítja, hogy az internetes kereskedelem forgalmának növekedése az áfa-bevételeket gyarapította ugyan, egyúttal azonban fokozta az adóelkerülés és az adóbázis csökkenésének kockázatát. Ezen felül a számvevőszék a vizsgált időszakban az áfa-bevételekkel, a fogyasztóvédelemmel, az adóelkerüléssel, a tisztességtelen piaci előny szerzésével, illetve a vámellenőrzésekkel és vámbeszedéssel összefüggésben is azonosított közpénzügyi kockázatokat.
Arra is rámutattak, hogy 2018-ban az internetes kiskereskedelemből belföldön realizált bevételek 54 százaléka a vállalkozások 8 százalékát jelentő külföldi társaságoknál koncentrálódott. Eközben a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon 2010-2018 között mintegy 17 százalékkal, a kiskereskedelmi vállalkozások száma 20 százalékkal, a szállítást, raktározást fő tevékenységként megjelölő vállalkozások száma közel 19 százalékkal csökkent. Mindez a számvevőszék szerint azt jelzi, hogy a növekvő forgalmat mind a kereskedelem, mind a szállítmányozás-raktározás terén csökkenő számú vállalkozás állítja elő, és a forgalom nagyobb részét külföldi tulajdonú vállalkozások bonyolítják.
Orbán brutális visszaesésről beszél, de nagyon alábecsüli a munkanélküliek számát | Magyar Hang
A kormányfő szerint „százhatvanegyhány ezer” ember veszítette el állását „nemcsak a koronavírus miatt”. Ennél sokkal több lehet a munkanélküli. Elemzés.
Mindezek miatt az ÁSZ úgy véli, hogy Magyarországnak foglalkoznia kell a digitális kereskedelem megadóztatásával, hiszen az adózási szabályok lehetőséget adnak a digitális szolgáltatást nyújtó multinacionális cégeknek arra, hogy a legkedvezőbb adózási feltételeket kínáló országban adózzanak. Ennek következtében pedig szinte teljesen mentesülnek a társasági adó fizetése alól, míg a tényleges szolgáltatás helye szerinti állam jelentős adóbevételtől esik el.
Ugyanakkor megjegyezték, a koronavírus-járvány alatt a kiskereskedelmi egységek egy része teljesen vagy részben átáll az e-kereskedelemre, így próbálja túlélni a mostani nehéz időszakot. Az internetes eladásokkal olyan kisebb, magyar tulajdonú kereskedelmi egységek is próbálkozhatnak, amelyek eddig hagyományos kiskereskedelmi tevékenységet folytattak, ha pedig ezek a vállalkozások fennmaradnak, akkor a magyarországi e-kereskedelmen belül emelkedhet a magyar tulajdonú vállalkozások által bonyolított forgalom részaránya.
