Nem úgy néz ki, hogy Brüsszel nagyon hinne a magyar gazdasági csodában: az Európai Bizottság még kedden ajánlásokat tett Magyarországnak és másik hét országnak az uniós referenciaértéket meghaladó államháztartási deficit miatt. Az előterjesztések azt tartalmazzák, hogy az érintett tagállamoknak mennyi idő alatt kell csökkenteniük a hiányt és milyen kiigazítási pályát kell követniük.
Eszerint – írta meg a Népszava – Magyarországnak 2027-ig meg kell szüntetnie a túlzott mértékű államháztartási hiányt, az ehhez szükséges intézkedéseket pedig fél éven belül be kell mutatnia Brüsszelnek. Legalábbis ezt javasolja az Európai Bizottság a kormányokból álló, döntéshozó EU Tanácsnak tett ajánlásában. A testület várhatóan januárban, vagyis nem sokkal a magyar EU elnökség leköszönése után határoz az előterjesztésről. Ha a tagállamok jóváhagyják a bizottsági ajánlást, írja a cikk szerzője, Halmai Katalin, akkor a kormánynak hathavonta be kell számolnia annak teljesítéséről. A most ismertetett javaslat értelmében a kormánynak biztosítania kell, hogy a nettó költségvetési kiadások éves nominális növekedési rátája 2025-ben éves szinten ne haladja meg a GDP 3,9 százalékát, 2026-ban a GDP 3,3 százalékát és 2027-ben a 3,2 százalékát.
Az EB javaslata a legfrissebb statisztikákon és az általa megállapított négyéves adósságcsökkentési pályán alapul, nem pedig a magyar kormány középtávú fiskális tervén, amelyet későn nyújtott be és ezért a testület még nem tudta értékelni. A határidő október végén volt, Budapest pedig csak november 4-én küldte el a dokumentumot Brüsszelbe. A Szabad Európa uniós forrásai szerint a magyar tervvel szemben emellett komoly kifogások merültek fel, például nem követi a javasolt számítási módszereket, ezért az értékelése nehéz feladat elé állítja a bizottsági szakértőket.
Az EB Magyarország mellett a túlzott deficiteljárás alá vont másik hét tagállam — Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország, Románia és Szlovákia — számára is tett ajánlásokat. Mint közleményében leszögezi, többségük esetében a hiánycsökkentésre vonatkozó javaslat az országok középtávú, vagyis négy évre szóló államadósság-csökkentési terveiben meghatározott nettó kiadási pályán alapul.
