Különböző címletű euróbankjegyek (Fotó: Markus Spiske/Unsplash)
A magyar gazdaság siralmas harmadik negyedéves teljesítményéről szóló statisztikai jelentés nyilvánosságra kerülését követően azonnal gyengülni kezdett forint, majd valamelyest visszaerősödött, kora délutánra pedig ismét a lejtőre kerülve kétéves negatív csúcsot döntött az euróval szemben.
– Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a minden várakozást alulmúló bruttó hazai termék adat (GDP) üthette meg a forintot, azonban nemcsak ennek hatása látható nemzeti valutánk gyengülésében. A kedvezőtlen adat közlésével egy időben ugyanis nemcsak a forint, hanem egyéb régiós valuták is veszítettek erejükből, így például a lengyel zloty és a cseh korona. A régiós valuták gyengülése mögött minden bizonnyal néhány nagy pénzpiaci szereplő pénzmozgatása lehet, és csak véletlen egybeesés a magyar GDP-adat közlésével – mondta a Magyar Hangnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint ezt igazolja, hogy a reggeli gyengülést követően mindhárom valuta erősödni kezdett. Így elmondható, hogy most, illetve rövid távon a kedvezőtlen GDP adatnak csak mérsékelt hatása lehet a forintra. Hosszabb távon azonban egészen más a helyzet.
Nem a német ipar, hanem a globális autóipar miatt rogyott térdre a magyar gazdaság
Virovácz Péter elemző szerint idén legfeljebb 1 százalék körüli GDP-növekedésre számíthat Magyarország.
– A harmadik negyedéves GDP-adat azt jelenti, hogy a növekedést leküldtük a pincébe. Év elején még 3-4, később 2-3, majd 1,5-2, nemrégiben viszont már másfél százalékos növekedésről szóltak a becslések, a friss adat ismeretében pedig már a fél százaléknak is örülnénk. A tavalyi recessziót követően ez a fél százalékos növekedés azt mutatja, igencsak gyenge a magyar gazdaság. Vagyis a gödör aljáról kell kikapaszkodni, ami nem lesz egyszerű. A kormányzati várakozásokkal szemben számításaink szerint jövőre 2,9 százalékkal nőhet a magyar gazdaság – folytatta az elemző.
Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor a piaci szereplők látják ezt a folyamatot, akkor arra a következtetésre juthatnak, jó az esély rá, hogy a kormány gazdaságélénkítő lépésekre kényszerül, ami kimondva vagy kimondatlanul a költségvetési hiány elfutását eredményezi. A kiadások növekedését ellensúlyozandó esetleg újabb különadókat kell majd bevezetni, eközben várhatóan jövőre is gyengébb lesz a vártnál a növekedés. Ha így lesz, akkor a hitelminősítők is elkezdhetnek azon gondolkodni, talán vissza kellene sorolni a magyar gazdaságot. Mindez együttesen a forint további gyengülését vetíti előre.
Kérdésünkre elmondta, az szinte biztosra vehető, hogy négyszáz forint alatti euróárfolyamot már nem nagyon látunk. Hogy mikor és milyen tempóban gyengülhet nemzeti valutánk, azt nehéz megmondani. Annak azonban igen nagy az esélye, hogy amennyiben Donald Trump nyeri az amerikai választást, akkor a dollár erősödni, a forint gyengülni fog. Ez történt 2016-ban is, amikor váratlanul Trump nyerte a választást, akkor 3 százalékot veszített értékéből a forint. Miután győzelme most nem lenne nagyon nagy meglepetés, talán kisebb lenne a forint értékvesztése, de gyengülése biztosra vehető. Ha a csütörtök dél körüli 407 forintos árfolyamot vesszük figyelembe, akkor már egy-két százalékos gyengüléssel is 411-415 lehet az árfolyam. Ekkor pedig már az árral úszunk, és a magyar gazdaság pillanatnyi állapotát figyelembe véve a jegybank sem tud sok mindent tenni a forint erősítése érdekében.
– Ilyen piaci körülmények között azzal is tisztában kell lenni, hogy a gyenge forintot látva a jegybank ugyan verbális intervencióval próbálkozhat, vagyis azt mondhatja, hogy a következő időszakban akár a kamatemelés is az asztalra kerülhet. Normál esetben ez stabilizálná a forintot, ebben a recesszió közeli helyzetben azonban ez a hatás legfeljebb időszakos lehet. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy kedvezőtlen geopolitikai fejlemények esetén – ami jelenleg nem elképzelhetetlen – a dollár tovább erősödhet, ez pedig a forint további értékvesztését eredményezheti – mondta az elemző.
A közgazdászok szerint legfeljebb 2 százalékos növekedésre képes a magyar gazdaság
Bod Péter Ákos szerint félő, hogy a kormány szociális partnerekkel való tárgyalási hajlandósága nem őszinte.
Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor hasonlóképpen látja a helyzetet. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyszeri gyengülést követően attól függ az árfolyam, hogy miként reagál a jegybank.
– A mindig jól használható tankönyvi eset szerint a jegybank lazítással tudja segíteni a gazdaság növekedését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csökkenti a kamatszintet, ami egyenesen vezet a forint gyengüléséhez. A pénztulajdonosoknak ugyanis akkor éri meg forintban tartani befektetéseiket, ha nagyobb hasznot realizálhatnak forintban, mintha a régiós országok valutáiban tartanák a pénzüket. A csökkenő magyar kamat esetén azonban kisebb lesz ez a kamatprémium, így veszítenek azon, ha forintban tartják a pénzüket. Normál esetben a kormány is lazíthatna, de arra nincs lehetőség, mert évek óta magas a költségvetési hiány, így nincs eszköz, amellyel megtámogathatná a gazdaságot – mondta Bod Péter Ákos.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a jegybank legutóbbi kommunikációjából világos, hogy nem múlt el az inflációs veszély, ezért veszélyes lenne a kamatszint csökkenése. Nagyobb kamatcsökkentés esetén nemcsak a forint gyengülne, de az infláció is újabb lendületet kaphatna. Kérdésünkre Bod Péter Ákos valószínűtlennek tartotta, hogy a jegybank emelje a forint védelmében emelje a kamatot, ennek csak extrém esetben látja esélyét.
