Szálloda helyett luxuslakásokat építtet az önkormányzattól zsebre tett telken a „debreceni ingatlanbáró”

Szálloda helyett luxuslakásokat építtet az önkormányzattól zsebre tett telken a „debreceni ingatlanbáró”

Fotó: Szabó Zsolt László/Magyar Hang

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Újfent bizonyította üzleti érzékét az önkormányzati tulajdonban álló Debreceni Vagyonkezelő Zrt. egyik igazgatósági tagja. Kotosmann Zoltán cége előbb szinte féláron megvásárolt az önkormányzattól egy értékes nagyerdei ingatlant, majd a pályázatában körvonalazott szállodai hasznosítás helyett luxuslakásokat építtet. Miután megkerestük az érintetteket a számos kérdést felvető ügyben, elébe mentek oknyomozó cikkünknek: az önkormányzat portálja PR-ízű írást közölt a beruházásról, szót sem ejtve a kényes részletekről.

A szóban forgó telek a város egyik legértékesebb részén, közvetlenül a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának (ZK) szomszédságában fekszik. A közelben egymást érik a villák. A közel ötezer négyzetméteres területen még az ezredforduló után is középiskolai kollégium működött, leromlott állapota miatt 2011-ben zárták be. Két évvel később már sejthető volt, hogy a telek nem marad az önkormányzatnál: a város ingatlankezelő cége, a Cívis Ház Zrt. akkori vezére szerint nem érte volna meg egyetemi kollégiumot építeniük ide. Később az önkormányzat felbecsültette. Magát a telket 260,4 millió forintra, az ingatlant a rajta álló épülettel együtt 647,8 millió forintra értékelték.

Noha az akkor még Kósa Lajos (Fidesz–KDNP) által vezetett önkormányzat is többször nekifutott az eladásnak, az eljárásokat sorra eredménytelennek nyilvánították. Egy kitartó jelentkező, a debreceni Héliker Ingatlan Kft. viszont mindig pályázott. Ennek ügyvezetője és egyik (közvetett) tulajdonosa Kotosmann Zoltán, aki az önkormányzat vagyonkezelő cégének, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek ciklusok óta kirobbanthatatlan igazgatósági tagja.

A társaság a tendereken 364 millió forintot kínált az ingatlanért. Az árat 2014-ben Kósa Lajos akkori városvezető is kevesellte. Az egyik közgyűlésen kesergett is, hogy a „pályázó által megjelölt összeg sokkal alacsonyabb, mint az értékbecslő által meghatározott”. Nem véletlenül, a költségvetésben ugyanis 600 millió forintnyi bevétellel kalkuláltak az értékesítéséből. A Héliker Ingatlan féláras, 364,5 milliós ajánlatát egy évvel később végül mégis elfogadta az akkor már Papp László (Fidesz–KDNP) vezette közgyűlés.

Zsíros üzletek a várossal

Kotosmann Zoltánnak a Debreceni Vagyonkezelőben a megalakulása óta van tisztsége, de magánemberként is a város gazdasági életének meghatározó alakja. 2020 óta az NB I-es futballcsapat önkormányzati szerepvállalását megalapozó, Kósa által elnökölt DVSC egyesületnek is tagja. Ismertséget az ABC-ket üzemeltető Héliker kereskedelmi láncával szerzett – társtulajdonos volt –, amelyet aztán 2009-ben értékesítettek a Coopnak. A befolyásos vállalkozó szemlátomást jó érzékkel forgatja a pénzét. Az önkormányzati cégnél betöltött tisztsége sem akadályozza, hogy a várossal is üzleteljen. Az ezredforduló után például Hélinveszt Kft. nevű érdekeltsége a nyulasi városrészen, a Nagyerdő mellett szerzett meg egy 18 ezer négyzetméteres területet 400 millió forintért, amelyet aztán felparcelláztak telkeknek. A korábban Debrecen Város Mecénása díjjal kitüntetett üzletember cége, a Héliker Ingatlan Kft. tavaly szeptemberben pedig egy másik diákszállót, a Váci Mihály Kollégium egykori épületét is megvásárolta a várostól 612 millió forintért.

A mostani nagyerdei beruházás azonban nem csupán a vételár és a beruházó kiléte miatt érdekes. Azért is, mert a Héliker Ingatlan Kft. szállodai hasznosítást körvonalazott a pályázatában, és a közgyűlés ennek tudatában értékesítette azt. E szerint a társaság célja egy korszerű, a modern igényeket kielégítő épület felépítése, amely elsősorban külföldi hallgatók elszállásolását biztosítaná négycsillagos – tanszünetben bárki számára elérhető – szállodai minőségű apartmanokban. Sőt, a 2018-ban a polgármesteri hivatal által kiadott építési engedély is egy – a földszint mellett – hatemeletes, 84 szobás szálloda megépítésére szólt, ezt tábla is hirdeti.

Mindenesetre az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal – a visszakereshető jegyzőkönyvek, előterjesztések alapján – nem gördített akadályt a beruházó elé. Amikor például kiderült, hogy a szóban forgó ingatlan nem egyértelműen szabályozott terület, az akkori főépítész – a terv ismeretében egy már megfelelő – 25 méteres építménymagasságot javasolt a városfejlesztési bizottságnak, amit el is fogadtak.

A polgármesteri hivatalnál viszont jóval több kifogása akadt egy szomszédnak. Az érintett megtámadta az építési engedélyt egyebek mellett a zajterhelés, a kert mint védendő érték figyelmen kívül hagyása, az elégtelen parkolószám miatt. Ugyan a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság – osztva a kifogásoltak egy részét – előbb megsemmisítette az építési engedélyt, és új eljárás lefolytatását írta elő, de végül a Kúria az engedélyező hatóságnak adott igazat. A csalódott férfi az Alkotmánybíróságot is megkereste a tisztességes hatósági és bírósági eljáráshoz való jog megsértése (határidő-túllépések) miatt és a helyi szabályozás megsértését kifogásolva, ám a legfőbb bírói fórum is elutasította a panaszát.

Szálloda helyett lakások

Mindezek ellenére tavaly a beruházó mégis úgy döntött, hogy inkább luxuslakásokat épít a területen. A Héliker Ingatlan építési engedélymódosítást kért a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól, a Rácz Róbert kormánybiztos – korábban fideszes országgyűlési képviselő – által vezetett hivatal pedig ehhez hozzájárult. Ezzel minden akadály elhárult, hogy az önkormányzati vagyonkezelőért is felelős nagyvállalkozó cége szálloda helyett luxuslakásokat alakítson ki a féláron zsebre tett ingatlanon. Az engedély immár 70 darab két-három szobás, valamint két ötszobás penthouse luxuslakásra, a földszinten pedig üzletek kialakítására szól. Az építkezésen már a mélygarázsnak helyt adó pinceszint felett tartanak a munkák.

A terveket különben az a Bord Építész Stúdió készítette, amely számos önkormányzati beruházást tervezett: a nemzetközi iskola mellett az új fürdőt, de a Nagyerdei Stadiont is. A Bord tervei szerint épülhet a hajdúnánási versenypálya is. Figyelemre méltó, hogy bár a lakások kialakításáról szóló engedélyt csak idén januárban kapta meg a társaság, mégis az összes értékesítésre kijelölt lakás foglalt már.

Kotosmann: csak a telekkel hasonlítson!

Kotosmann Zoltán, a Héliker Ingatlan ügyvezetője az ingatlanszerzésre vonatkozó kérdésünkre emlékeztetett: miután az önkormányzat által meghirdetett nyilvános pályázatok négyszer is eredménytelenül zárultak, változtattak a pályázati feltételeken, ezzel lehetővé tették a rossz szerkezetű, betonvázas kollégiumi épület bontását. Felidézte: a bontási kötelezettség betartásához 50 millió forint biztosíték megfizetését írták elő. Szerinte ezért a megajánlott vételárat nem az épületre adott értékbecsléssel, hanem a telek értékének a becslésével kell összehasonlítani. – A bontási költség 40 millió forint volt, ezt is figyelembe véve az ajánlott vételár mellett több mint 83 ezer forintos négyzetméterárat takar. Ilyen nagy területre ilyen magas telekvételár még nem fordult elő – magyarázta. Hozzátette: a pályázatukban nem szállodai funkciójú épületről volt szó, hanem arról, hogy négycsillagos szállodai színvonalnak megfelelő apartmanházat építenének.

Mint írta, 2018-ban azért szállodára kértek engedélyt, mert szálláshely építésére nyílt meg a Kisfaludy-program, és pályázni szerettek volna. A program azonban lezárult, ezért döntöttek a funkcióváltásról. A beruházás honlapján hirdetett 70 lakásból 56-ot már lefoglaltak – a többit nem értékesítik. Ezekről azt közölte az ügyvezető, hogy foglalni lehetett, a végleges ár kialakítása és az adásvételi szerződések megkötése ősztől lehetséges.

A Debreceni Vagyonkezelőnél betöltött pozíciójával való összeférhetetlenségére, a távozására vonatkozó felvetésünkre leszögezte: a jelenleg készülő épület mindenben megfelel a pályázatban vállaltaknak, így morális felelősség kérdése fel sem vetődhet. – 37 éves vállalkozói múltam alatt az egyik legfontosabb elvem a tisztesség és az átláthatóság. Cégcsoportunk csak nyílt kiírású pályázaton indul. Ennek az elvnek a betartása biztosítja a feddhetetlenséget és az átláthatóságot. Az ingatlanok esetében rajtunk kívül a többszöri meghirdetés ellenére sem volt érdeklődő.

Debrecen polgármesteri hivatalának is részletes kérdéssort küldtünk. Azt közölték: a pályázati kiírás nem tartalmazott kikötést a megvalósítandó épület funkciójára. – Éppen a kikötés mellőzésével kívántuk kizárni, hogy bármilyen korlátozó feltétel bekerüljön a kiírásba. Azaz a szabályozási tervnek megfelelően bárki, bármilyen funkcióval pályázhatott. Mivel ilyen megkötést a pályázat nem tartalmazott, ezért az, hogy később a szabályozási tervnek megfelelő beépítést az ingatlan vásárlója hogyan valósítja meg, már a beruházó kompetenciájába tartozik – tudatták. Megismételték Kotosmann érvét is, miszerint nyílt eljárásban értékesítették az ingatlant.

Nem falazzák el az ablakokat
A tervek kiszivárgása után civilek is kifogásolták a beruházást, részben a zártsorú beépítés miatt, részben pedig azért, mert a Héliker Ingatlan épülete szerintük túl közel került a szomszédos zenemŠvészeti egyetemi épülethez. Többek szerint megszŠnik az egyszintes próbatermeknek otthont adó épület benapozottsága, illetve a szellőztetése és a zajvédelem sem lesz biztosított. De a parkolóhelyeket is keveslik az egyébként is zsúfolt Nagyerdőn. A Debreceni Egyetem felvetéseinkre azt közölte, hogy az egyetemnek az építési engedéllyel szemben nem voltak kifogásai. Jelezték: az egyetemi épület nyílászáróit nem falazzák el, az új épület hozzávetőleg az elbontott helyére kerül, csak nagyobb magassággal. Egyébként a munkakezdés előtt egyeztetett a beruházó és a Zeneművészeti Kar dékánja. A ZK programjait a kivitelező fi gyelembe veszi a zajjal járó munkavégzésnél – írták. Kotosmann Zoltán azt közölte: gépészeti helyiségek nem kapnak helyet az intézmény oldalában; az egyetemi épület benapozottsága pedig szerinte továbbra is kiváló marad.

Ügyekbe buktak bele
A telekügylet irataiban régi, időközben megbukott személyek kerültek elő, akik ügyeit is lapunk tárta fel. A Cívis Ház Zrt. 2013-as szakvéleményét a hasznosításról – miszerint nem lehet gazdaságosan kollégium építeni a szóban forgó ingatlanon – az a Kováts Ákos jegyezte, aki 2019-es oknyomozó cikkünk megjelenése után lemondott tisztségéről. Mint arról beszámoltunk, a vezérigazgató lényegében magának privatizált értékes belvárosi ingatlanokat, és még a titkárnőjét is belerántotta az ügybe. A szálloda építési engedélyét pedig a polgármesteri hivatal részéről egy olyan személy jegyezte, aki időközben a Traubisoda-ügynek vált vádlottjává. Mint arról cikkünkben írtunk, az ügyészség szerint munkaidőn túl, hamis iratok alapján papírozták az engedélyt egy uniós elszámoláshoz.

 A cikk a Helyközi járat program keretében valósult meg, amely a Partizán támogatásával jött létre, hat magyar szerkesztőség projektjeként. Ha teheti, támogassa munkánkat. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írjon a helykozijarat@gmail.com címre.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2022/10. számában jelent meg, március 4-én.