November 17-én két kulcsfontosságú tenger alatti adatkábel is megszakadt a Balti-tenger fenekén: egyikük Finnország és Németország, másikuk Litvánia és Svédország között biztosította az adatáramlást. Mivel mindkettő több mint gyanús közelségében észlelték a kínai Yi Peng 3 teherhajót, a dán haditengerészet feltartóztatta és a koppenhágai hadikikötőbe kísérte azt.
A kínai hajó furcsa útvonala miatt keltette fel a dán flotta figyelmét. Mikor a kábelek megszakadtak, a Yi Peng 3-at előbb egy járőrhajó kezdte követni, majd néhány órával később egy víz alatti munkákra szakosodott dán flottaegység is megközelítette a szakadások helyét. Végül – már november 19-én este – a Yi Peng 3-at, mely a Kattegaton készült átkelni (célállomása hivatalosan az egyiptomi Port Said lett volna), két dán hadihajó fogta el. Egyes híradások szerint a fedélzetre lépő dán haditengerészek meglepve tapasztalták, hogy az egyébként Uszt-Luga orosz kikötőből induló kínai teherszállító kapitánya – orosz állampolgár. Ez még nincs megerősítve, más hírek szerint az uszt-lugai révkalauz iratai maradhattak valahogy a fedélzeten, de hát különös egy révkalauz az, aki elhagyja a dokumentumait.
Az incidens következtében a Finnország és Németország közötti adatátvitel teljesen megszakadt. Litvánia is érintett: az internetkapcsolat három kábelen keresztül jut el az országba, így az incidens miatt harmadára csökkent az internet sávszélessége. A német parti őrség egyik hajóját a szakadások helyszínére küldték, hogy támogassa az eset körülményeinek kivizsgálását. Az előzetes adatok szerint a kábelek sérülését vagy egy ledobott horgony, vagy egy fenékvonóháló használata okozhatta. A két kábel – a C-Lion1 és a litván–svéd kábel – mindössze 10 négyzetméteres területen fedik egymást, itt történhetett a szakadás. Boris Pistorius német védelmi miniszter megjegyezte, hogy a károkozás nagy valószínűséggel szándékos volt, nem pedig véletlen: „Senki sem hiszi, hogy ezeket a kábeleket véletlenül vágták el. Nem támogatom azokat az elméleteket sem, amelyek azt sugallják, hogy elszabadult horgonyok vagy hálók okozták a kábelek sérülését”.
Jogos Pistorius gyanúja? Sajnos jogos. Az elmúlt év folyamán több hasonló „baleset” is történt a térségben, és kivétel nélkül mindegyiket orosz vagy kínai hajók okozták. Lássunk két példát. Tavaly október 8-án a Newnew Polar Bear kínai konténerszállító bal első horgonyával, melyet állítólag véletlenül, a fenéken húzva „elvesztett”, megrongálta a Finnországot és Észtországot összekötő Balticconnector gázvezetéket. Az eltört horgonyt – amely hat tonna súlyú – a közelben találták meg. Komoly szórakozottság szükséges ahhoz, hogy valaki elveszítsen egy hat tonnás horgonyt. A Dossier Center nyomozást folytatott a hajó tulajdonosai után, és megállapította, hogy Oroszországhoz kötődnek. A vezeték fél éves szünet után állt újra üzembe.
Korábban – 2022. január 7-én, a kora reggeli órákban – a Svalbard-szigetcsoportot a norvég szárazfölddel összekötő optikai kábel szakadt meg váratlanul. A vizsgálat megállapította, hogy akkor egyetlen hajó tartózkodott a baleset helyszínén – a „Melkart 5” orosz halászhajó. Ennek vonóhálói ugyan alkalmasak lettek volna akár véletlenül is megrongálni a kábelt, csakhogy az előírások szerint azokban a vizekben, amelyekben halászat folyik, a kommunikációs kábel nem fekhet csak úgy a fenéken, hanem két méter mélyre kell betemetni (ugyanez a helyzet a most megszaladt kábelekkel). Tehát vagy az optikai kábelt fektető cég hibázott, valamint az is, aki norvég részről átvette a kész munkát, vagy valami módon ezek az orosz vonóhálók két méterrel a tengerfenék alatt is működnek. Ismervén azonban a skandináv precizitást és az orosz tudomány világraszóló eredményeit, természetesen az utóbbi a valószínűbb.
Egyszóval: sok arrafelé mostanság a különös baleset, pedig nem is viharos a tengerjárás. Ne feledjük azonban: Norvégia bizonyos mértékig átvállalta az orosz olaj- és gázexportot több uniós országba, például Németországba és Hollandiába. Ha és amennyiben legközelebb egy norvég gázvezetéket rongál meg egy horgony, az az Európai Unió energiaellátását fenyegetheti – és közeleg a tél. Ha pedig a transzatlanti adatkábelek szakadnak meg, az még nagyobb baj.
Erre is van lehetőség és példa. Péntek reggel toloncoltak ki egy orosz kémhajót az Ír-tengerről, miután több órát töltött Írország partjainál. Mit keresett ott? Víz alatti optikai kábeleket. A világ kommunikációs és internetforgalmának 97 százaléka ezeken a tenger alatti kábeleken keresztül bonyolódik, és az északi féltekén fekvő kábelek mintegy háromnegyede az ír vizeken vagy azok közelében halad át. Oroszország számára kritikus fontosságú, hogy pontosan tudja, hol vannak ezek a kábelek. A kábelek megrongálása komolyan megzavarhatja a katonai és kormányzati kommunikációt, a pénzügyi piacokat és a nyugati energiaszolgáltatókat.
Amikor a hajót kitessékelték, alig pár kilométerre volt a Dublinból kiinduló, az Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot összekötő kábelcsoporttól. Ez a konkrét helyszín nem véletlen, hiszen a város és környéke Európa legnagyobb adatközpont-klasztere. Épp emiatt Írország egyike Oroszország legfőbb célpontjainak. Komoly biztonsági intézkedésekre lenne szükség, sürgősen.
Források:
https://www.moscowtimes.ru
https://novayagazeta.eu
https://dossier.center/red-hook/
A cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. A Magyar Hang nem részesült a támogatásból, csak felületet biztosít a cikknek.
