A román alkotmánybíróság hétfői ülésén elutasította az államfőválasztás első fordulójának érvénytelenítésére vonatkozó beadványt. Bejelentették: december 8-án lesz a második forduló, amikor is Calin Georgescu és Elena Lasconi lesz a két jelölt – írta meg a Maszol. Az alkotmánybírák egyhangú ítéletet hoztak, a szavazatok újraszámolásának részletes eredményei ugyanis arra utalnak, hogy nem történt csalás, amely befolyásolta volna a végeredményt.
A vasárnap Romániában nemcsak a parlamenti választásokról szólt, hanem az elnökválasztás elsőfordulós eredményeinek újraszámolásáról is. Az erdélyi magyarság számára kedvezően alakultak a parlamenti választások, hiszen húsz éve nem ért el ilyen kimagasló eredményt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Kelemen Hunor esti, az alkotmánybíróság döntése utáni sajtótájékoztatóján azt javasolta az erdélyi magyaroknak, hogy az államfőválasztás vasárnap tartandó második fordulójában „a kisebbik rosszat”, Elena Lasconit válasszák. Közölte: az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség soha nem támogatott szélsőséges vagy szélsőséges alakulatokkal szövetkező pártokat. Most is azt ajánlja választóinak: a fasiszta és legionárius eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu helyett Elena Lasconira, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjére szavazzanak – tette hozzá.
Bejelentette: az RMDSZ a parlamenti választásokon a szavazatok 6,4 százalékát, több mint 580 ezer voksot szerzett. Ez 22 képviselői és 10 szenátori mandátumot jelent, mindkét házban eggyel többet a jelenleginél. Kelemen Hunor rámutatott: az RMDSZ azon lesz, hogy erős parlamenti többség és kormánykoalíció alakuljon, és ehhez szerinte a fragmentált új román parlamentben valamennyi demokratikus párt részvétele szükséges lesz.
Az elnökválasztás eredményeit vasárnap estére a Központi Választási Iroda (BEC) véglegesítette, ezekből kiderül, hogy továbbra is Elena Lasconi, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a második Calin Georgescu mögött. Mint ismeretes, az elnökválasztás első fordulójában meglepetésre a szélsőjobboldali, elsősorban a TikTokon kampányoló Georgescu végzett az első helyen a szavazatok közel 23 százalékával, rajta kívül az első szavazatszámlálás során az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi jutott 19,18 százalékkal, mindössze 0,03 százalékkal, kevesebb mint 3000 szavazattal az ország jelenlegi miniszterelnöke, a szociáldemokrata Marcel Ciolacu előtt.
Román elnökválasztás: lázadás az elit ellen
Az elemzőket és a sajtó nagy részét is meglepte, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztáson Calin Georgescu végzett az első helyen, míg a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata PSD jelöltje be sem jutott a második fordulóba. Kiss Tamás kolozsvári szociológust kérdeztük.
Ugyanakkor, mint ahogy arról már beszámoltunk, a választást csalás miatt megóvták, ezért került az ügy az alkotmánybíróság elé. Bár eredetileg a román alkotmánybíróságnak vasárnap este, az urnazárást követően kellett volna eldöntenie, hogy elfogadja-e az első fordulós eredményeket, végül közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy hétfő délután, romániai idő szerint 17 órakor hoznak döntést. Ha hétfőn érvénytelenítették volna az első fordulót, akkor a teljes elnökválasztást át kellett volna ütemezni december közepére-végére. Az érvénytelenítés azonban sokak szerint olaj lett volna a tűzre, mivel megerősítené a gyanút, hogy Románia hagyományos kormánypártjai – a PSD és a PNL – manipulálni próbálják a szavazást, hogy második esélyt adjanak maguknak az elnökségre – állapította meg a Politico.
A román mellett a nemzetközi sajtó is egyre inkább felhívja a figyelmet a szélsőjobboldal előretörésére és a politikai instabilitás veszélyeire. Bár a Politico kiemeli, hogy a Szociáldemokrata Párt a választás győztese – 99,96 százalékos feldolgozottságnál 22,33 százalékkal vezetnek –, de a szélsőjobboldali AUR, vagyis a második legnagyobb erő, a frissen a parlamentbe jutott SOS Románia és POT nagyon erős radikális magot képeznek, a három szélsőséges párt együtt több mint 32 százalékot szerzett a parlamenti választásokon.
A Guardian arra hívja fel a figyelte, hogy a parlamenti választások kritikus jelentőségűek Románia jövője szempontjából, amely eddig az EU és a NATO megbízható szövetségesének számított, és stratégiai fontosságú szerepet játszik a Nyugat-Ukrajnának nyújtott támogatásában. Ugyanakkor sok múlik a pártokon az elnökválasztás során is, hiszen az elnökválasztás második fordulójának nagy kérdése, hogy a hagyományos pártok – mint a PSD és a PNL – támogatják-e Lasconit, hiszen egyedül az USR nem tudja felvenni a harcot a három szélsőjobboldaliakkal szemben, akik egészen bizonyosan Calin Georgescut támogatják.
