Az elemzőket és a sajtó nagy részét is meglepte, hogy a vasárnapi romániai elnökválasztáson Calin Georgescu végzett az első helyen, míg a jelenlegi miniszterelnök, a szociáldemokrata PSD jelöltje be sem jutott a második fordulóba. Kiss Tamás kolozsvári szociológust kérdeztük az eredmény okairól.
Egyáltalán nem jelezték előre a közvélemény-kutatások, és az elemzők és a sajtó döntő része is meglepve áll a romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye előtt. A vasárnapi voksoláson a függetlenként induló, de a szélsőjobboldali AUR párthoz közelálló egyetemi tanár, környezetvédelmi szakember, Calin Georgescu diadalmaskodott. A Romániában egyedüliként EU-és NATO-kritikus, valamint oroszbarát üzenetekkel kampányoló politikus számos megfigyelő szerint a TikTokon folytatott intenzív kampánynak köszönhette, hogy első helyre futott be, amit az ismertsége nem feltétlenül indokolt volna.
Bár nem új szereplő a román politikában a korábban az ENSZ-nél is dolgozó Georgescu nem tartozott a legismertebb román politikusok közé. Annak ellenére sem, hogy kétszer is felmerült a neve miniszterelnök-jelöltként, mindkétszer a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) javaslatára. Georgescu azonban ekkor sem volt a párt tagja, és a szélsőjobboldali párt 2022-ben szakított vele, miután az elnökjelölt egy interjúban „román hősöknek” nevezte az 1927 és 1941 között működő fasiszta román legionárius mozgalom tagjait. A mozgalomról a román parlament 2015-ben törvényben mondta ki, hogy fasiszta jellegű szervezetnek minősül, és jelképeik használatát is megtiltották.
Az elnökválasztás második helyezettje a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelöltje, Elena Lasconi lett, akit a külföldön élő románok és a bukarestiek szavazatai juttattak a második fordulóba, így december 8-án a liberális és a szélsőjobboldalinak mondható jelölt között dőlhet el a választás, Románia regnáló miniszterelnöke, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje be sem került a második fordulóba.
Kiss Tamás kolozsvári szociológus szerint teljes meglepetés az eredmény, és ebben a meglepődésben a romániai média és az elemzők döntő része is osztozik. Kiss Tamás szerint még a választói jelentős részére is igaz lehet, hogy „egy hónapja még nem tudott Georgescu létezéséről”. Váratlan sikerét sok megfigyelő a közösségi médiának, főleg a TikToknak tulajdonítja. A szociológus szerint ebben van igazság, és annyiban nem meglepő, hogy ez nem az első ilyen eset lenne a közelmúlt romániai politikai életében: – George Simion 2020 előtt nem sikeres pártépítéssel robbantotta be az AUR-t, hanem szintén a közösségi médiában építve sikerült bejuttatnia a pártot a parlamentbe – emlékeztetett a kutató, hozzátéve: az AUR sikerében inkább a Facebooknak volt meghatározó szerepe. Kiss Tamás szerint Georgescu választási sikerének okai további elemzést igényelnek, de vannak olyan, korábban is ismert jelenségek, amelyek magyarázhatják az eredményt.
Az egyik ilyen tényező Georgescunak az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja: – Romániában létezik egy atlantista elitkonszenzus, a kutatások viszont azt mutatják, hogy a társadalom nagyon megosztott a kérdésben, egy részük Ukrajnát és Nyugatot teszi felelőssé a háborúért – mondja Kiss Tamás. Szerinte ennek az az oka, hogy az ukrán menekültek kapcsán megjelent egyfajta jóléti sovinizmus, amely úgy tekint a menekültekre, mint akik a román jóléti rendszeren élősködnek.
A másik tényező a szociológus szerint az, hogy a globális neoliberalizmus és az Európa-pártiság kritikáját egyetlen más politikai erő sem képviselte a kampányban: – Ez választói kereslet szempontjából megnyitott egy lehetőséget egy olyan erő számára, aki hasonló nézeteket képvisel – magyarázza Kiss Tamás. A szociológus szerint nagy szerepet játszik a gazdasági szempont is, Romániában ugyanis az egyenlőtlenségek növekedése és a jóléti állam visszaszorulása a jellemző: ennek része a közszolgáltatások hiánya, illetve leépülése éppen úgy, mint a munkavállalói jogok megnyirbálása.
Ezek a folyamatok Kiss Tamás szerint részei annak a teljes romániai politikai elitre kiterjedő neoliberális konszenzusnak, amellyel most a társadalom egy része szembefordult, és Georgescut választotta, ugyanakkor Georgescu és az AUR gazdaságpolitikai elképzeléseiről keveset lehet tudni. Ám – mint Kiss Tamás rámutatott – a többi politikai erő az állami felelősségvállalás további redukálásával kampányolt, beleértve a szociáldemokrata PSD-t is. – Ezzel a piaci fundamentalizmussal szemben csak az úgynevezett szuverenista alternatíva állt a választók rendelkezésére – mondja a szociológus, aki szerint ez a magyarázata annak is, hogy a szociáldemokrata jelölt Romániában eddig példátlan módon nem jutott be a második fordulóba.
A választók Kiss Tamás szerint '90-es évek és a 2010-es évek egy rövid, 2016 és 2019 közötti időszakának emléke miatt ragaszkodtak a szociáldemokrata párthoz, amikor a párt a neoliberális jobbolali erőkkel szemben szociáldemokrata politikát vitt, azonban 2019 után a PSD is beállt a neoliberális gazdaságpolitikai konszenzus mögé. A kutató elmondása szerint az identitáspolitikai törésvonal a román választók számára jóval kevésbé fontos, mint a gazdaságpolitikai különbségek, ebben a tekintetben a magyarországinál kevésbé megosztott a társadalom. A választási eredményekben szerinte inkább az állami szerepvállalás leépülése miatti elégedetlenség jelenik meg „szuverenista köntösben”
Ezzel együtt úgy látja: annak van nagyobb esélye, hogy a második fordulóban Elena Lasconi fog diadalmaskodni, annak ellenére, hogy pártja, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) „szélsőségesen neoliberális” irányt képvisel, például az egészségügyi ellátásban még nagyobb teret engedne a magánszolgáltatóknak, a kistelepülésektől elvonná az önkormányzás jogát, és az oktatási rendszerben megszüntetné a körzetesítést, ami tovább növelné a különbségeket a leszakadó és az elit iskolák között.
A közelgő parlamenti választáson a szociológus szerint a „szélsőséges neoliberális” és a szélsőjobboldali erők egyaránt a korábban vártnál jobban erősödhetnek, de vélhetően nem olyan mértében, mint ahogy az az elnökválasztás eredményeinél látszik, mert az elnökválasztáson elbukott jelöltek pártjainak szervezeti értelemben nagyobb tartalékai vannak annál, mint amilyen eredményt a jelöltjeik a mostani voksoláson elértek.