Von der Leyen sürgeti a párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2021. július 27-én (Fotó: MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)

Az Európai Bizottság arra szólítja fel a világ kormányait, hogy teljesítsék a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban vállalt kötelezettségeiket, és csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtökön.

Ursula von der Leyen a világ húsz legjelentősebb gazdaságát tömörítő csoport (G20) vezetőinek Rómában tervezett hétvégi csúcsértekezletét, valamint a november elején Glasgow-ba tervezett ENSZ-klímakonferenciát megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte, a tanácskozások során a brüsszeli testület sürgetni fogja a fejlett országokat, hogy növeljék az éghajlatváltozás elleni kiadásaikat, teljesítsék a Párizsban elfogadott 100 milliárd dolláros célt.

Emlékeztetett: a fejlett országok azt vállalták, hogy 2020-tól 2025-ig 100 milliárd dollárt mozgósítanak az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozására annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő országoknak, különösen a szigetállamoknak az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló erőfeszítéseikhez. Ehhez a célhoz az Európai Unió már több mint 25 milliárd dollárral járult hozzá, és költségvetésből 2027-ig további 4 milliárd euróval növeli elkötelezettségét – mondta.

Tájékoztatása szerint az Európai Unió az 1990-es szinthez képest eddig 31 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, miközben gazdaságát több mint 60 százalékkal növelte. A 2019 decemberében előterjesztett európai zöld megállapodással fokozta éghajlat-politikai törekvéseit, és kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-ig megvalósítja a klímasemlegességet.

„Európában már minden feltétel adott ahhoz, hogy elérjük a klímasemlegességet, 2030-ra pedig legalább 55 százalékkal csökkentsük kibocsátásainkat” – fogalmazott.

A világ többi vezető politikusának is hasonlóan kell eljárnia: támogatniuk kell az innovációt és az olyan beruházásokat, amelyek egy új, fenntarthatóbb gazdasági növekedésre irányulnak – közölte.

Elmondta azt is, hogy eddig hatvan ország csatlakozott az EU és az Egyesült Államok által kezdeményezett, metánkibocsátásra vonatkozó kötelezettségvállaláshoz. A vállaltak szerint az aláíró országok 2030-ig 30 százalékkal csökkentik metánkibocsátásukat a 2020-as szinthez képest. Közölte, továbbá, hogy az EU partnerséget indít Dél-Afrikával a szén kivezetésének felgyorsítására. Az ország széntermelésének fokozatos felszámolásával párhuzamosan az unió segíti Dél-Afrika áttérését a megújuló energiaforrásokra.

A koronavírus-járvány elleni közdelemre vonatkozóan kijelentette: az világnak fel kell készülnie újabb járványok megjelenésére. Ennek része az ellenálló egészségügyi rendszerek fejlesztése – mondta.

Közölte, az EU a jelenlegi járvány végleges felszámolása érdekében továbbra is megosztja a területén gyártott koronavírus elleni vakcinákat az arra rászoruló országokkal. Az unió jövőre 3,5 milliárd adag oltóanyagot tervez előállítani, többségét külföldre szállítja, adományként pedig 500 millió adagot kíván biztosítani. Az elmúlt 11 hónapban az EU 1,2 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot exportált 150 országba, továbbá legkevesebb 880 millió dózist biztosított az európai állampolgároknak – mondta.

A G20-as országok találkozóján az uniós bizottság arra ösztönzi majd a fejlett országokat, hogy fokozzák a vakcinagyártást, segítsék a hírvivő RNS (mRNS)-alapú vakcinák gyártásának megkezdését Afrikában, illetve az oltóanyagok megosztását a járvány elleni küzdelem sikere érdekében – tette hozzá Von der Leyen. (MTI)