Lassan láthatóvá válik az állami szociális ellátórendszer átalakításának új alappillére. A kormány a megváltozott munkaképességűek és fogyatékosok ellátórendszerének szervezésére létrehozza a Nemzeti Szociálpolitikai Intézetet (NSZI), amely a visszás ügyeiről is ismert Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól (SZGYF) vesz át feladatokat és szakembereket.
Az NSZI-t a főigazgatósághoz hasonlóan az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá rendelték. Az erről szóló kormányrendelet december végén jelent meg a Magyar Közlönyben, ám az átalakítás részleteiről egyelőre keveset tudni. Még az érintett dolgozók is csak a sötétben tapogatóznak, információhiányra, bizonytalanságra, kiszolgáltatottságra panaszkodnak.
Arról, hogy átszervezés jöhet az állami szociális ellátórendszerben, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly nyári, lapunk kérdésére mondott szavai árulkodtak. Azért érdeklődtünk a miniszternél, mert megtudtuk, hogy júniusban felmentették Benedek István Zsoltot, az SZGYF főigazgatóját. Előzőleg egymás után tárta fel lapunk a szociális csúcshivatal rendszerében történt, a főigazgatóságig érő visszaélésgyanús ügyeket, és Benedek mellett a cikkeinkben érintett összes vezetőt menesztették. Gulyás Gergely akkor azt felelte, hogy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság átalakítás előtt áll, és ennek a folyamatnak a végrehajtását egy másik igazgatóval képzeli el a fenntartó minisztérium.
A tervekről azonban decemberig semmit sem hoztak nyilvánosságra, sőt, a csúcsvezető nélkül maradt SZGYF élére sem neveztek ki senkit. A legmagasabb beosztásban Czibik Norbert főigazgató-helyettes dolgozott – a főigazgatóság honlapja alapján – decemberben is. Januárban viszont őt már főigazgatóként találtuk meg a vezetők között.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint az új szociálpolitikai intézet számos tekintetben a mamuthivatallá nőtt SZGYF utódja lesz. Átkerülnek a már említettek mellett a képzési, szociális ágazati portál és a gyermekvédő segélyhívószám működtetésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök, illetve több, folyamatban lévő európai uniós finanszírozású program, de az Emmi cégformában működő Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központjának több hatásköre is. Információink szerint éppen ennek a központnak az ügyvezetőjét, Tóth Tibort nevezték ki az új hivatal élére. Ez azért is érdekes, mert noha az intézményt január 1-jével felállították, a vezetőjéről semmit sem közöltek, mi is hiába érdeklődtünk erről az Emminél.
A kormány azonban a főigazgatóságot és az NSZI-t érintően egy másik módosítócsomagról is döntött, amely miatt fokozott bizonytalanságban telhetett számos munkavállaló karácsonya. A közlönyben ugyanis megjelentek a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól az új intézethez kerülő dolgozók sorsáról szóló változások is, amelyek az érintettek pénztárcájába vágnak.
E szerint az átszervezés úgy történik, hogy a kijelölt, az NSZI-hez kerülő dolgozók az eddig számos előnnyel, többek között magasabb bérrel járó kormánytisztviselői szolgálati jogviszonyukat január 1-jével elveszítik, és egyszerű munkavállalókká válnak (mint ahogy történt az a kulturális területen dolgozó közalkalmazottakkal). Ráadásul a rendelet megágyaz a bércsökkentésnek is, mivel az áll benne, hogy a „munkabér nem lehet alacsonyabb a kormánytisztviselő 2020. december 31-ei illetményének 80 százalékánál”. Ennél is furcsább, hogy miközben a jogviszony már január 1-jével átalakul, a dolgozókat csak január 10-éig kell írásban tájékoztatni a jogviszonyváltásról, és nekik az új szerződést felkínálni. Vagyis jelenleg úgy dolgoznak, hogy nem tudják, a jövőben mennyiért tehetik ezt meg. Továbbá: ha a munkavállalók január 25-éig nem fogadják el az eléjük tolt ajánlatot, február 1-jével útilaput kötnek a talpukra – ahogy írják: a „törvény erejénél fogva”.
Úgy tudjuk, az érintett dolgozókat az is bántja, hogy alig kapnak információt a történésekről. Egyikük elmondása szerint arról, hogy új időszámítás kezdődik a munkaviszonyukban, ők is csak a december végi Magyar Közlönyből értesültek. Úgy fogalmazott, ha az új munkaviszony január 1-jén jön létre, akkor előtte kellene tájékoztatni őket az új szerződésük részleteiről, nem pedig utólag, mivel nem tudják, hogy kinek és mennyiért dolgoznak. Arról is beszámolt, hogy a felvetődő kérdésekre nem kapnak választ, kifejezett érdeklődésre sem. Az átalakítás kezelését tipikusnak nevezve azt mondta, hogy az intézkedésből csak az nem derül ki, kinek az érdekeit szolgálja, de az érintett dolgozókét biztosan nem – sommázott. Azt pedig felháborítónak tartja több érintettel együtt, hogy miközben átvezénylik őket, mégis könnyen előfordulhat, hogy kevesebb lesz a bérük, mint eddig.
Kerestük az ügyben az SZGYF-et és az Emmit is. Azt tudakoltuk, helyes-e az értesülésünk, miszerint nagyjából 70 munkavállaló kerülhet át az SZGYF-től az NSZI-hez; volt-e egyeztetés az érintett dolgozókkal; ki tájékoztatta őket a változásról; megfelel-e valóságnak, hogy hiába keresik a kijelölt dolgozók feletteseiket a kérdéseikkel; de arra is rákérdeztünk, hogy a bújtatott bércsökkentés lehetősége miatt megalapozottan várható-e a munkavállalók csatlakozása az új intézményhez. Lapzártánkig azonban sem a tárca, sem a csúcshivatal nem válaszolt.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2020/2 számában jelent meg január 8-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2021/2. számban? Itt megnézheti!
